„Kiss Lajos (író)” változatai közötti eltérés

'''Kiss Lajos''', ''Kis'' ([[Gyoma (település)|Gyoma]], [[1888]]. [[december 5.]]<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-MJ44-7?i=143&cat=159951 Gyomai ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 326/1888. folyószám.]</ref> – [[Szovjetunió]], [[1943]].) nyomdász, kommunista forradalmár, író.

Kis Lajos földműves és Bogár Eszter református szülők gyermeke. A [[Kommunisták Magyarországi Pártja|Kommunisták Magyarországi Pártjának]] alapításától, 1918 novemberétől tagja. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] idején a párt V. kerületi titkára, a [[Szövetséges Központi Intéző Bizottság]] (SZKIB), és a [[Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács]] tagja. A Tanácsköztársaság megdöntése után 1919. augusztus 24-én letartóztatták s hamarosan 8 évi börtönbüntetésre ítélték. A [[szovjet–magyar fogolycsere-akció]] keretében 1921. október 17-én kicserélték, s Szovjet-Oroszországba került. Ott később irodalmi tevékenységet folytatott,<ref>„A moszkvai magyar írók megteremtik a Forradalmi Irodalom Nemzetközi Irodája keretében a Magyar Forradalmi Írók és Művészek Szövetségét; ennek első titkára Hidas Antal, a párizsi szekciót Illyés Gyula, a berlinit Komját Aladár, a bécsit Gábor Andor és az amerikait Gyetvai János vezette.” in.: [http://mek.niif.hu/02200/02228/html/06/127.html A magyar irodalom története VI. köt. A magyar irodalom története 1919-től napjainkig. Szerk.: Szabolcsi Miklós. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966. 235. old.]</ref> melynek legfontosabb darabja ''„Vörös város”'' címmel jelent meg Moszkvában 1931-ben és 1933-ban két kötetben, előszavát [[Kun Béla (népbiztos)|Kun Béla]] írta. A könyv megjelenésekor éles viták kereszttüzébe került az emigráció körében. [[Lengyel József (író)|Lengyel József]] így kelt a regény védelmére: „A Vörös város az első forradalmi proletár regény a magyarországi proletárforradalomról, amelyet munkás írt munkásnak.”<ref>Lengyel József: Vörös város. Sarló és Kalapács 1931. 1. 78–79.</ref> Magyarországon [[Kelen Jolán]] utószavával 1959-ben adták ki. Ez a forrásértékű dokumentumregény fontos adalékot jelenthet a Tanácsköztársaság teljesebb megismeréséhez.<ref>Hajdu Tibor: A Magyarországi Tanácsköztársaság. Kossuth Könyvkiadó, 1969. 432. old.</ref> Bár a regény dokumentumszerű, de a 20. század hetvenes éveinek irodalomtörténésze a következőket jegyzi meg róla: „Az alakok jellemzésének módjában, a szimbolikus felnagyításban az avantgardizmus hatását kell észrevennünk. S ugyanez mondható el a szinte formátlanul hömpölygő, líraian szertelen kompozícióról, valamint a regény expresszív, romantikusan túláradó stílusáról.”<ref>[http://mek.niif.hu/02200/02228/html/06/399.html A magyar irodalom története VI. köt. A magyar irodalom története 1919-től napjainkig. Szerk.: Szabolcsi Miklós. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966. 780. old.]</ref>