Főmenü megnyitása

Módosítások

Kopernikusz, lásd helyesírási kocsmafal
[[Fájl:Aristotle Cod. vindob. phil. gr. 64.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|Arisztotelész ábrázolása egy régi kódexben (''Historia naturalis'', Róma, 1457 (''Cod. vindob. phil. gr.'' 64))]]
 
Arisztotelész tekintélye a [[Nikolauszkopernikusz]]i Kopernikusz|kopernikuszi[[geocentrikus elméletvilágkép]] 1543-as nyilvánosságra hozatalával végleg kezdett megingani, s ezt a kegyvesztést [[Johannes Kepler|Kepler]] és [[Galileo Galilei|Galilei]] csak megerősítették. Az arisztotelészi elmélet szerint a földi dolgok egyenes vonalban mozognak, így pl. sokáig azt tartották, hogy egy lövedék vízszintesen mozog, majd hirtelen elkezd függőlegesen zuhanni; Galilei elmélete, miszerint a lövedék parabola-pályát ír le, megdöbbentette arisztoteliánus kollégáit. A [[reneszánsz]] kora egyúttal Platón tanulmányozását is újjáélesztette mely végleg lerombolta a merev [[Skolasztikus filozófia|skolasztikus]] módszert, így immár bárki szabadon választhatott közte és Arisztotelész között. A végső csapást Arisztotelész fizikájának megdönthetetlenségére [[Isaac Newton|Newton]] első mozgástörvénye (melyet korábban Galilei fogalmazott meg) adta. Ez a törvény kimondja, hogy minden magára hagyott test, ha már mozgásban van, egyenes vonalban, egyenletes sebességgel tovább fog mozogni. Így tehát külső okra nem a mozgásnak, hanem a mozgás megváltoztatásának magyarázatára van szükség. A körmozgás, amit Arisztotelész az égitestek „természetes” mozgásának, valamint az első mozgásnak nevezett, a mozgásirány folytonos megváltozását feltételezi, s ez olyan erőt kíván, amely a kör középpontja fele irányul, ahogyan az Newton gravitációs törvényéből kiderül.
 
A 17. század filozófiai gondolkodására a skolasztikával s vele egyben Arisztotelésszel való szembefordulás a jellemző. Arisztotelész helyébe más antik filozófiai irányzatok elevenedtek fel, mint a [[démokritosz]]i-[[epikurosz]]i atomelmélet, valamint a [[püthagoreusok]] matematikán alapuló világmagyarázata.
39 180

szerkesztés