|
== Gyermekkora ==
<!--László öt leány után hatodik gyermekként született. érthetően nagy örömöt okozva apjának és nagyapjának. A majdani trónörökös világra jöttét tudató hírnök István ifjabb király és [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] udvarában is földbirtokadományokat kaptak.-->
László – apjaApja és nagyapja küzdelme kapcsánmiatt –László számos erőszakos cselekedetnek volt tanúja, sőt szenvedő részese volt, és ezami bizonyosanbizonnyal kihatott későbbi egyéniségére. Bár IV. Béla és V. István ifjabb király éppen László születése évében kötött békét [[Pozsony]]ban, a két párt ellentéte [[1264]]-ben újra fegyveres konfliktusba ment áttorkollott. Az alig kétéves Lászlót és édesanyját saját nagyapja fogatta el [[Sárospatak]]on, és záratta Turóc várába.
[[1265]] márciusában az [[isaszegi csata (1265)|isaszegi csatában]] végül V. István döntő győzelmet aratott IV. Béla serege felett.<ref name="Kristó:Csák:Családja eredete">{{cite book |chapter=Családja eredete |author= [[Kristó Gyula]] |title= Csák Máté (Magyar história)|publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-736-2}}</ref> A belháború végére [[1266]]. [[március 23.|március 23-án]] a Nyulak szigetén – a mai [[Margit-sziget]]en – megkötött béke tette a pecsétet, ennek eredményeképpen László is kiszabadult. A [[Nyulak szigeti béke]] megkötésével azonban az ország megosztottsága nem szűnt meg, és ez felgyorsított egy már előzőleg is meglévő folyamatot, a nagybirtokok további gyarapodását és a királyi tekintély drámai csökkenését. A hűség megoszlott, cserélgethető volt, és birtokadományokkal meg kellett vásárolni. Voltak azért kivételek. V. István pártjának vezetői a [[Csák nemzetség]] trencséni ágához tartozó [[Csák nembeli Péter (†1283-84)|Péter]] és [[Csák nembeli Máté (†1283-84)|Máté]] nem szerepelnek V. Istvánnak azon az [[1264]]-es számadásán, amelyik a megvesztegetendő és megjutalmazandó urakat sorolja fel az ajándékokkal együtt, amelyet azért kaptak, hogy megmaradjanak vagy áttérjenek V. István hűségére. A trencséni Csákok szilárdan kitartottak V. István mellett, hasonlóképpen a [[Kőszegi család]] – élén [[Kőszegi Nagy Henrik]]kel – IV. Béla mellett. Természetesen a Csákok gondolhatták, hogy V. István hatalomra jutásakor a legmagasabb tisztségekre és az ezzel járó adományokra számíthatnak.<ref name="Kristó:Csák:Családja eredete"/> Az igazi problémák, IV. Béla és V. István halála után jelentkeztek. ▼
▲[[1265]] márciusában az [[isaszegi csata (1265)|isaszegi csatában]] végül V. István döntő győzelmet aratott IV. Béla serege felett.<ref name="Kristó:Csák:Családja eredete">{{cite book |chapter=Családja eredete |author= [[Kristó Gyula]] |title= Csák Máté (Magyar história)|publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-736-2}}</ref> A belháborúbelháborúnak végéreaz [[1266]]. [[március 23.|március 23-án]] a Nyulak szigetén – (a mai [[Margit-sziget]]en ) – megkötöttkötött béke tettevetett a pecsétetvéget, ennek eredményeképpenés László is kiszabadult. A [[Nyulak szigeti béke]] megkötésével azonban az ország megosztottsága nem szűnt meg, és ez felgyorsított egy már előzőleg is meglévő folyamatot,felgyorsította a nagybirtokok további gyarapodását , és a királyi tekintély drámai csökkenését. A hűség megoszlott, cserélgethető volt, és birtokadományokkal meg kellett vásárolni. Voltak azért kivételek. V. István pártjának vezetői a [[Csák nemzetség]] trencséni ágához tartozó [[Csák nembeli Péter (†1283-84)|Péter]] és [[Csák nembeli Máté (†1283-84)|Máté]] nem szerepelnek V. Istvánnak azon az [[1264]]-es számadásán, amelyik a megvesztegetendő és megjutalmazandójutalmazandó urakat sorolja fel az ajándékokkal együtt, amelyet azért kaptak, hogy megmaradjanak vagy áttérjenek V. István hűségére. A trencséni Csákok szilárdan kitartottak V. István mellett, hasonlóképpen a [[Kőszegi család]] pedig – élén [[Kőszegi Nagy Henrik]]kel – IV. Béla mellett. Természetesen aA Csákok gondolhattákpersze számíthattak arra, hogy V. István hatalomra jutásakorjutása után ők kapják a legmagasabb tisztségekretisztségeket és aza ezzelvelük járó adományokra számíthatnakadományokat.<ref name="Kristó:Csák:Családja eredete"/> Az igazi problémák , IV. Béla és V. István halála után jelentkeztek.
László apja 1265 után önálló külpolitikát folytatott. Lászlóval [[1269]]-ben eljegyezték [[I. Károly szicíliai király]] ([[IX. Lajos francia király]] öccse) leányát, [[Anjou Izabella magyar királyné|Izabellát]] (Magyarországon Erzsébetnek nevezték), és
László apja 1265 után önálló külpolitikát folytatott. Lászlóval [[1269]]-ben eljegyeztette [[I. Károly szicíliai király]] ([[IX. Lajos francia király]] öccse) leányát, [[Anjou Izabella magyar királyné|Izabellát]] (akit Magyarországon Erzsébetnek neveztek), és a lányt [[1270]]-ben [[Magyarország]]ra hozták,. de aA hivatalos házasságot csak pár évvel később tartották(a legkorábban csak [[1276]]-ban) kötötték meg, mikoramikor a felek elérték az egyházi törvények szerintiszerint házasságkötésiehhez szükséges kort: Erzsébet esetében a 12. életévet, László esetében pedig a 14. évét, így ez legkorábban csak [[1276]]-ban történhetett megéletévet. A gyermekek ilyeténilyen, politikai érdekből kötött házassága jellemző volt a középkorra. Amíg V. István volt a király, kemény kézzel irányította az országot, de a beindultkedvezőtlen folyamatokat nem tudta megállítani. Rövid uralmának egy példátlan botrány vetett véget, amelyés vált egyben egy új politikai korszak nyitányának is tekinthetőnyitányává. A király és udvaraudvarával [[1272]] nyarán [[Dalmácia|Dalmáciába]] készült, egyhogy I. Károllyal előkészített találkozóratalálkozzon, de [[június 24.|június 24-én]] [[Bihács]]on a szlavón bán, [[Gutkeled Joakim|Gutkeled nembeli Joachim]] elrabolta és [[Kapronca]] várába vitte Lászlót. A megrendült és a botrányba belerokkant István hadat küldött Kapronca vára ellen, visszatért Magyarországra, és 1272. [[augusztus 6.|augusztus 6-án]] meghalt. Halálát a kortársak is korszakosnak tekintették, annak az időpontnak – egy [[1285]]-ben kelt oklevél szerint –a kortársak is korszakosnak tekintették — annak az időpontnak, ami után „robbantak ki országunkban a zavarok”.
== Uralkodása ==
| 