„Kenyérmezői-patak” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
12. sor:
}}
A '''Kenyérmezői-patak''' a [[Dorogi-medence]] fő vízfolyása, a [[Budai-hegység]] északnyugati részén ered [[Piliscsaba]] mellett, és nagyjából a [[10-es főút (Magyarország)|10-es főút]] mentén folyik északnyugati irányba végig a medencében
Eredésétől a torkolatáig több kisebb-nagyobb, részben hivatalos névvel rendelkező, részben csak helyi néven nevezett vagy névtelen vízfolyást fogad magába. A folyásirány szerint jobboldalról (észak felől) betorkolló egyik legfontosabb, alárendelt vízfolyása a [[Csévi-patak]].
A [[Dorog szénbányászata|dorogi bányászkodás]] idején a felszínre emelt bányavízzel nagyobb hozamot ért el, ami környezetszennyezéssel járt. Egy rövid szakaszon ez a patak választja el Esztergom-Kertvárost és Dorogot, ugyanitt egy csatornán keresztül vezeti le a [[Palatinus-tó]] vizét. Egy csatorna segítségével a patak vezeti el a [[Dorogi hőerőmű]] elhasználódott hűtővizét ami esetenként hőszennyezéssel jár. Nevét az Esztergom-Kertváros területén lévő [[Kenyérmező]]ről kapta, de csaknem minden településen saját településnevükkel ismerik a lakók a patakot. Lejtése csekély, sebessége és hozama változó, a patak által szállított hordalék leülepedése számottevő.▼
▲A [[Dorog szénbányászata|dorogi bányászkodás]] idején a felszínre emelt bányavízzel nagyobb hozamot ért el, ami környezetszennyezéssel járt. Egy rövid szakaszon ez a patak választja el Esztergom-Kertvárost és Dorogot, ugyanitt egy csatornán keresztül vezeti le a [[Palatinus-tó]] vizét. Egy csatorna segítségével a patak vezeti el a [[Dorogi hőerőmű]] elhasználódott hűtővizét, ami esetenként hőszennyezéssel jár. Nevét az Esztergom-Kertváros területén lévő [[Kenyérmező]]ről kapta, de csaknem minden településen saját településnevükkel ismerik a lakók a patakot. Lejtése csekély, sebessége és hozama változó, a patak által szállított hordalék leülepedése számottevő.
A [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] állásfoglalása szerint völgye védett fajok lelőhelyéül szolgáló természet-közeli terület, ahol értékes patakparti vegetáció, mocsári- és lápnövényzet, ligeterdők, vízparti füzesek találhatók. Más források szerint élővilága szinte teljesen kipusztult.<ref>Dorogi lexikon p. 136</ref> A patak dorogi szakaszát [[1988]]-ban rendezték a [[Schmidt Sándor lakótelep]] építésével párhuzamosan,<ref>[[Tittmann János]]: Dorog 20 éve város, p. 31, Dorog Város Kulturális Közalapítványa, 2004, {{ISBN|963-214-771-5}}</ref> mélyebb és szélesebb csatornát alakítottak ki az évszakosan ingadozó vízjárás miatt.▼
▲A [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] állásfoglalása szerint völgye védett fajok lelőhelyéül szolgáló
== A 2004-es szennyezés ==
[[2004]]. [[július 30.|július 30]]-án a [[dorogi hulladékégető]] – emberi mulasztás következtében – [[Poliklór-dibenzodioxin|dioxin]]t juttatott a Kenyérmezői-patakba, s azon keresztül a Dunába. Miután az itt található csápos és ablakos kutakból szerzi Esztergom az ivóvizét, a szennyezés összesen mintegy ötvenezer ember ivóvízbázisát veszélyeztette. Esztergom környékén azonnal korlátozták az ivóvízfogyasztást. A szennyezés súlyosságát mutatja, hogy a [[tát]]i Kis-Duna-ágból több tonna hal pusztult ki, eltűntek itt élő kagyló- és rákfajok.
== A 2005-ös szennyezés ==
| |||