„Soros-terv” változatai közötti eltérés

Kormánypropaganda ki.
(Kormánypropaganda ki.)
[[Kép:NK kerdoiv-page-001.jpg|jobbra|bélyegkép|A Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció keretében minden választójoggal rendelkező állampolgárnak megküldött nyomtatvány első oldala]]
 
A '''Soros-terv''' egy [[összeesküvés-elmélet]], ami szerint [[Soros György]] egy civil szervezetekből és nemzetközi szervezetekből álló hálózatot pénzel titokban azért, hogy Magyarországot és egész Európát muszlim (más esetekben „afrikai”) bevándorlókkal árassza el. A fogalmat a [[harmadik Orbán-kormány]] vezette be a köztudatba, eleinte az [[európai migrációs válság]] során a kormány menekültpolitikáját kritizálók, később mindenféle ellenzéki tevékenység nemzetellenesként való megbélyegzésére. Az elmélet részben a magyar és amerikai szélsőjobboldalon korábban is elterjedt, de kevésbé specifikus mítoszokból merít; Soros az Egyesült Államokban a demokrata párt egyik jelentősebb támogatójaként, Magyarországon pedig gazdag holokauszttúlélőként és különféle liberális, kisebbségvédő és átláthatóság-párti szervezetek támogatójaként ezeknek a csoportoknak régóta kedvelt célpontja volt. A kormány a Soros-tervvel igazolta a menekültek jogait védő szervezetek működését korlátozó [[Stop Soros törvénycsomag|Stop Soros törvénycsomagot]], illetve arra alapozva kérdőjelezte meg a kormányt érő belső és nemzetközi kritikák (például a [[Sargentini-jelentés]]) hitelességét.
A '''Soros-terv'''ként elhíresült politikai program [[Soros György]] nemzetközi hírű üzletember által összeállított terv, amelyet Soros az [[európai migrációs válság]] kezelésére alkotott, és több fórumon is nyilvánosságra hozott, először még egy rövidebbb, hat pontos változatban ''[[A menekültügyi rendszer újjáépítése]]'' címen. A magyar közéletben és az Orbán-kormány kommunikációjában nevezik elsősorban „Soros-tervnek”, maga Soros György szívesebben nevezi ''Seven-pillar plan''nek, azaz ''Hétpontos tervnek'', illetve „a menekültválság megoldása érdekében alkotott tervnek”. Részben az elnevezésekben mutatkozó eltérés is okozhatja, hogy - annak ellenére, hogy a terv teljesen nyilvános - számtalan forrás teljesen helytelenül tagadja a létét és a Soros-terv létezését [[összeesküvés-elméletnek]] nevezi. <ref>[https://finance.yahoo.com/news/george-soros-outlines-his-7-pillar-plan-to-solve-the-refugee-crisis-145516591.html George Soros Outlines His 7-pillar-plan to Solve Refugee Crisis]</ref> Hozzájárulhat azonban a félreértésekhez a magyar Nyílt Társadalom Alapítvány vezetőjének, Csontos Csabának több nyilatkozata is, miszerint a Soros-terv nem is létezik. (pl. ATV, 2017 nov. 21. <ref>Csontos Csaba: ''[https://www.youtube.com/watch?v=LwbBJcpaLzg Nincs Soros-terv]''. ATV, 2017-11-21.</ref> )
 
== Előzményei ==
 
{{lektor}}
 
Orbán Viktor 2008-ban ismerkedett meg [[Arthur J. Finkelstein]]nel, aki a 90-es években már ismert amerikai kampányszakértő volt, pontosabban a specialitása az volt, hogy konkrét adatokra építve (mint amilyenek a közvélemény-kutatások, az emberek ''félelmei'') alkotott politikai kampányokat a szavazók befolyásolására úgy, hogy azok megbízóit szavazzák hatalomra.
Ebben az évben már a „[[2008-as magyarországi népszavazás|szociális népszavazáson]]” jó eredményeket értek el, és az irányításával megalkotott 2010-es választási kampány teljes győzelemmel zárult; a stratégia akkori „ellenségei” a bankok, a „finánctőke”, a „külföldi bürokraták” voltak.