„Országos Színészegyesület” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
21. sor:
Már az 1830-as években, amikorra a magyar színházkultúra jelentős fejlődésnek indult, voltak a színházi szakma megerősítését célzó kezdeményezések. Ilyen volt 1835-ben [[Szákfy József]], aki szeretett a színészi nyugdíjról gondolkodni – nyíltan talán elsőként. Mások a ripacskodó színészek visszaéléseivel szembeni fellépést, vagy egyre többen a színészek rokkantságára vonatkozó lépéseket sürgettek. Ám egyetemes reagálás azonban még nem történt az üdvös javaslatokra. Az első konkrét lépést a debreceniek tették meg 1867. október 1-én, amikor megalakították saját kezelésű nyugdíjintézetüket, valamint egy-egy jelentősebb városban is alakultak színügyi egyletek, ami lassan megmozdulásra bírta a magyar színészeket.
 
1869. november 29-én [[Friebeisz István|Rajkay (Friebeisz) István]] szerkesztésében indult meg az ''A Színpad'' című szaklap, melynek állandó, lelkes cikkei mind több és több szakember hozzászólását eredményezték a [[színházművészet]] helyzetének rendezésével, valamint a színészet központi szervezetének és nyugdíjintézetének mielőbbi felállításával kapcsolatosan. A vitákban, egyeztetésekben részt vett többek között [[Szathmáry Károly (színész)|Szathmáry Károly]], Kovács István, Zádor Ballá Zoltán, [[Jakab Zoltán]], Győrffy Antal, [[Molnár György (színművész)|Molnár György]], [[Odry Lehel]], [[Lukácsy Sándor (rendező)|Lukácsy Sándor]], Pataky Ferenc, Császár Miklós, [[Szerdahelyi Kálmán]], [[Tóth Ede (színműíró)|Tóth Ede]], Deésy Zsigmond, Égressy Ákost. A szaklap útján továbbá adományok is érkeztek a létesítendő nyugdíjalap javára. Az érdekeltek és illetékesek közben egyre sürgették egy alakuló kongresszus összehívását, amire 1871. április 5-én [[Pest (történelmi település)|Pesten]] került sor az ország minden részéből összejött a színészekkel. Az ismerkedési estély után másnap, április 6-án reggel 10 órától a [[Pesti Színház#Az épület|Nemzeti Szálloda]] ([[Váci utca]]) nagytermében tartották meg az első gyűlést.
 
== Története ==
61. sor:
 
== Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolája ==
Előzménye a 1897–1903 között működött ''Vígszínház színésziskolája'' volt, amit a [[Vígszínház]] megnyitása után a társulatot szervező [[Ditrói Mór]] indított. Az önálló tanintézet szerepét és működését az indokolta, hogy a [[Színművészeti Akadémia]] nem nevelte ki az ennek a színháznak megfelelő sajátos játékstílusú színészek utánpótlást. 1903-ban aztán ebből az iskolából alakult az Országos Színészegyesület rangos, nem állami művészképzője.<ref>''Vígszínház színésziskolája'' {{SzínhLex||http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz28/275.html}}</ref>
 
Az ''Országos Színészegyesület Színészképző Iskolája'' az 1903–1949 között, a [[Nagykörút|Lipót körúton]] működött színésznevelő intézmény, a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színművészeti Akadémia]] mellett a magyar színjátszás egyik legjelentősebb iskolája volt. Széles skálájú tanterve a klasszikus [[dráma]] és a könnyebb műfajú [[komédia|vígjáték]], [[operett]] és énekes színmű elméleti és gyakorlati oktatását egyaránt felölelte. A képzés az első tanévtől az 1923–1924-es tanévig kétéves, utána hároméves volt. Vizsgaelőadásaikat a Víg-, a [[Pesti Magyar Színház#A Hevesi Sándor téren|Magyar]], az [[Andrássy úti Színház|Andrássy]], a [[Dunaparti Színház|Kamara]]-, a [[Pesti Színház|Pesti]], a [[Belvárosi Színház (1917–1951)|Belvárosi]], a [[Budapesti Operettszínház|Főváros Operett]] és a [[Royal Színház]]ban tartották.