„Polack” változatai közötti eltérés

A város első említése [[862]]-ből származik, a [[Kijevi Rusz]] krónikáiban, a ''[[Elmúlt idők krónikája|Poveszty vremennih let]]''ben említik. A [[10. század]] közepére a [[Polocki Fejedelemség]] központja lett. Nevét a ''Polota'' folyóról kapta, mely itt ömlik a [[Daugava|Nyugati-Dvinába]]. Eredetileg ''Poloteszk'' volt a neve, a vikingek ''Palteskja'' illetve ''Paltejsborg'' néven ismerték. [[992]]-ben alapították meg a Polocki egyházmegyét. A krivics törzsszövetség által uralt [[Polocki Fejedelemség|önálló fejedelemség]] fénykora [[II. Vszeszláv polocki fejedelem|Vszeszlav Brjacsiszlavics]] fejedelem (1044-1101) uralkodására tehető, ekkoriban épült legfontosabb műemléke, a [[Szent Szófia-székesegyház (Polack)|Szent Szófia-székesegyház]]. [[Fájl:Belarus-Polatsk-Boris Stone.jpg|bélyegkép|balra|A Borisz-kő a 12. századból származik]]A fejedelemség a mai Fehéroroszország északi részét foglalta magába, Minszk is hozzá tartozott. [[1130]]-ban a fejedelemség a Kijevi Rusz része lett. [[1307]]-ben a [[Litván Nagyfejedelemség]]hez került, de gazdasági jelentőségét megőrizte. [[1498]]-ban szerezte meg a magdeburgi jogokat. [[1563]]-ban [[IV. Iván orosz cár|Rettegett Iván]] seregei elfoglalták és 15 évig orosz uralom alatt volt. 1654-1667 között újra elfoglalták az oroszok, [[1706]]-ban pedig a svéd hadsereg pusztította el. A 16.-18. században a lengyel–litván állam vajdasági székhelye, [[1772]]-ben, [[Lengyelország]] első felosztásakor került az Orosz Birodalomhoz. [[1793]]-ig határváros volt, 1777-1796 között pedig kormányzósági székhely, [[1802]]-ben a Vityebszki kormányzóság része lett. A napóleoni háborúk idején két csatát is vívtak Polocknál az orosz és a francia seregek [[1812]]-ben. [[Fájl:Old Polatsk.JPG|bélyegkép|A régi Polack látképe képeslapon]] [[1866]]-ban megnyílt a várost [[Riga|Rigával]] és Vityebszkkel összekötő vasútvonal. Az [[Nagy Októberi Szocialista Forradalom]] után itt is megalakultak a szovjetek 1917 végén. Az első világháborúban a frontvonal közelébe került, de a németek csak 1918. február 25-én tudták elfoglalni. [[1918]]. [[november 21.|november 21-én]] a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] visszafoglalta Polockot. Az [[1919]] márciusában kitört lengyel–szovjet háború során újra frontvonalba került, majd 1919. [[augusztus 22.|augusztus 22]]-[[1920]]. [[május 14.]] között lengyel megszállás következett. 1925-ben a BSZSZK része lett. A két világháború közt megalapozták a város élelmiszer-, építő- és faiparának fejlődését. [[1941]]. [[július 16.|július 16-án]] a náci német csapatok szállták meg a várost. A megszállás évei alatt a városban ellenálló csoportok működtek ''Tatyjana Marinyenko'' vezetésével, akit [[1942]]-ben a németek kivégeztek. A szovjet csapatok a [[Bagratyion-offenzíva]] során, 1944. július 1-július 4. között súlyos veszteségek árán visszafoglalták Polackot. 1944. szeptember 20-án a város területi székhely lett (1954-ig). Az [[1950-es évek]] végén a város mellett épült fel az ország egyik legnagyobb vegyipari központja, mely mellett [[Navapolack]] néven [[1963]] óta új várost létesítettek, melynek népességszáma ma már meghaladja az ősi városét.