„Horváth Zoltán (újságíró)” változatai közötti eltérés

'''Horváth Zoltán''' ([[Budapest]], [[1900]]. [[október 25.]] – [[Budapest]], [[1967]]. [[november 15.]]) újságíró, műfordító, történész.

Horvát Géza (1863-1925)<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6963-641?i=490&cc=1452460 |title=Halotti bejegyzése a Budapest V. ker. polgári halotti akv. 210/1925. folyószáma alatt |accessdate=2019-04-18}}</ref>, a [[Telefonhírmondó]] igazgatója és Morton Paulina zsidó szülők gyermekeként született.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6LW9-W7B?i=13&cc=1452460 |title=Házasságkötési bejegyzésük a Budapest VII. ker. polgári házassági akv. 32/1895. folyószáma alatt |accessdate=2019-04-18}}</ref> 1916-ban tagja lett a Magántisztviselők Országos Szövetségének és a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]]nak. 1919 decemberében kivándorolt [[Bécs]]be, bekapcsolódott a Világosság-csoport tevékenységébe. Az 1920-as években került vissza Magyarországra. 1926. március 21-én Budapesten házasságot kötött [[Sárközi Márta|Molnár Mártával]], [[Molnár Ferenc (író)|Molnár Ferenc]] író és [[Vészi Margit]] hírlapíró leányával,<ref>Budapest V. ker. állami házassági akv. 175/1926. folyószám.</ref> 1930-ban született fiuk, [[Horváth Ádám (rendező)|Horváth Ádám]] rendező. Később elváltak és Molnár Márta [[Sárközi György (költő)|Sárközi György]] író felesége lett. Horváth Zoltán ezután újságíróként, műfordítóként dolgozott ([[Stefan Zweig]], [[Conrad Ferdinand Meyer]], [[Erich Kästner]] műveit ültette át magyar nyelvre), egyidejűleg történelmi munkák írására is szentelte idejét. A [[Grill Könyvkiadó]] klasszikus regénysorozatának szerkesztője volt. 1938 és 1941-ben között [[Franciaország]]ban élt. 1942-ben visszatért Budapestre, ahol a ''[[Népszava]]'' külső munkatársaként alkalmazták, 1945-től pedig a lap külpolitikai rovatát vezetette. A [[második világháború]]t követően belépett a Szociáldemokrata Párt Országos Vezetőségébe, a párt képviseletében mondott politikai vádbeszédet [[Imrédy Béla]] háborús bűnös népbírósági tárgyalásán. 1947-től a ''[[Világosság]]'' <!--Melyik 'Világosság'?--> főszerkesztőjeként dolgozott. 1948-ban fontos szerepet játszott abban, hogy a két munkáspártot egyesítse, az egyesítő kongresszuson meg is választották az MDP Központi Vezetőségének tagjának. Hamarosan a ''Népszava'' felelős szerkesztőjévé nevezték ki. 1949-ben koholt vádak alapján tartóztatták le és börtönbe került, ahonnan 1956 nyarán szabadult. Ezután ismét a ''Népszava'' főszerkesztője lett 1956. november 1-én történt nyugalomba vonulásáig. Ezután már csak történetírással foglalkozott.

* [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06594.htm Magyar életrajzi lexikon]{{Portál|Zsidóság|3=Irodalom}}