„Wikipédia:Adminisztrátorok üzenőfala” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hamilcar Smith (vitalap | szerkesztései)
→‎személyes adat és gdpr: jogászkodnék kicsit
260. sor:
 
:Ez egy jó kérdés, erre is jó lenne ha a NAIH állásfoglalás kitérne. A probléma többrétegű. A Wikipédiát érintő tűnik a legegyszerűbbnek: ha jogos a törlési igény, és az eredeti forrásban is törlésre került az adat, akkor a laptörténetből elérhető összes változatból visszaállíthatatlanul törölni kell az érintett adatot. A forrásként felhasznált weboldalak esetében elvileg az adatkezelőnek kell gondoskodnia arról, hogy a törölt adat az archívumaiból is törlésre kerüljön. Ismerve az archiválások technikai megoldásait (általában "csak olvasható" adathordozóra rögzített információk halmaza), nehezen tudok elképzelni életszerű megoldást. A webarchívumok esete a legproblémásabb. Az adatkezelőnek elvileg itt is elérhetetlenné kell tenni az információt. Lehet, hogy nem is tud arról, hogy a weblapjának korábbi változatai eltárolásra kerültek. Ha tud róla, akkor is csak azt kérheti, hogy töröljék azokat az archivált változatokat, amelyekben az érintett adat szerepel. Kérdés, hogy a webarchívumok eleget tesznek-e egy ilyen kérésnek. Ha esetleg igen, akkor a törléssel több más, esetleg fontos adat is törlésre kerület. Itt már érdekmérlegelést kell végezni, ahol szembe kell állítani, hogy a törlést kérő személy személyiségi jogai mennyiben csorbulnak ha az érintett személyes adat továbbra is elérhető egy webarchívumból, és azok meghaladják-e azt a veszteséget, amely az egyidejűleg törölt többi adat törlésének következtében keletkezik. Szerencsére ennek az érdekmérlegelésnek az elvégzése nem a mi feladatunk. Mivel fel kell tételeznünk az adatkezelő jogkövető magatartását, és ennek következtében azt, hogy mindent megtett az érintett adat hozzáférhetetlenné tétele érdekében, azaz ha tényleg, és az érdekmérlegelés eredményeként is, törölnie kellett az adatot, akkor a webarchívból is töröltette. Ezt figyelembe véve véleményem szerint a webarchívumokban található adatok a forrás feltüntetésével felhasználhatók a Wikipédián, mert nem kerültek törlésre, és így azok bárki számára elérhető másodlagos forrásnak számítanak. – [[Szerkesztő:Dodi123|Dodi123]] <sup>[[Szerkesztővita:Dodi123|vita]]</sup> 2019. április 22., 21:48 (CEST)
 
=== Törlés „személyes adat” / „GDPR” alapon ===
Én most viszont akkor jogászodnék, és igyekszem úgy írni, hogy az külön lapra is másolható legyen.
 
Ez a kérdés a GDPR „divatba jövetele” óta időnként előkerül, amikor valaki megpróbálja azt bunkósbotként forgatva alátámasztani az amúgy nem igazán jogos követeléseit.
 
Elsőnek szögezzük le a ''magyar törvények'' oldalát:
{{idézet2|'''2011. évi CXII. törvény '''
 
5. Az adatkezelés jogalapja<br />
5. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha<br />
...<br />
(7) Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett
közszereplése során általa közölt vagy nyilvánosságra hozatalra általa
átadott személyes adatok tekintetében.}}
 
Mivel alapvetően mi a magyar törvények alapján igyekszünk eljárni, ezen a ponton be is lehetne fejezni. De jogos igény, hogy általános esetben a [[GDPR]] mit mond a témában, így most teljes idézetek nélkül, röviden:
* A '''17. cikk''' szól az ''„Elfeledtetéshez való jogról”'', ami a konkrét törlésre vonatkozik. Ennek '''(3) pontja''' mondja ki azt, hogy ez a cikk nem alkalmazható, ha az adatkezelés „(a) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából” történik, vagy „(d) '''a 89. cikk (1) bekezdésével összhangban''' a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben az (1) bekezdésben említett jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést”.
* Közbevetve említésre méltó a '''85. cikk''' ami arról szól, hogy a '''(2) pont''' szerint a tagállamok korlátozhatják a személyes adatok kezelésének megkötéseit, amennyiben ez a szólásszabadság (fentiekben is felsorolt módjai) érdekében szükséges; azt gondolom, erre jó példa a legelőször idézett törvény 5. § (és annak (7) bekezdése).
* A '''89. cikk''' az, ami számunkra fontos, a címe „A közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból folytatott adatkezelésre vonatkozó garanciák és eltérések”; ez szabályozza azt, hogy amennyiben a cél közérdekű archiválás, tudományos cél, kutatási cél vagy statisztikai cél, akkor az adatok kezelhetőek ezen jogcímen.
Azt gondolom ez lenne a törvényi háttere annak, hogy milyen jogon és alapon kezelünk személyes adatokat, illetve milyen jogalapunk van arra, hogy az ezzel nem összhangban levő törlési kéréseket – mindenféle udvariasság kíséretében – elutasítsuk.
 
A konkrét Wikipédiás eljárás tekintetében A Wikimedia Foundation jogászai azt az útmutatást adták (melyet nem tudom, nyilvános felületen is megismételtek-e, de legalább egy belső forrásban én látom), hogy minden ilyen jellegű kérésnél ''pontosan ugyanazokat az elveket kövessük, mint bármilyen egyéb hasonló kérés esetén'', vagyis amik az útmutatóinkban, a WP:ÉLŐ-ben vannak, mintha az illető nem hivatkozott volna a személyes adatokra vagy GDPR-re; amennyiben pedig válaszunkkal nem elégedett akkor a ''jogi aggályait'' közvetlenül a legal kukac wikimedia pötty hu címmel kell (angolul) leleveleznie.
 
Az én '''magánvéleményem''' mindehhez az, hogy WP:ÉLŐ alá eső személyeknél
* azok az adatok, amit az illető nyilvánosságra hozott, vagy a nyilvánosságra hozatalához valamilyen módon hozzájárult vagy azt jóvá hagyta,
** ''és az adatok relevánsak és jelentősek a cikk szempontjából'' akkor az adatok törlését ''nem hajtjuk végre'', sem személyes adatokra hivatkozás mellett sem másért;
** ha az adatok fontossága kérdéses, akkor dönthetünk a törlés mellett, lévén az illető ezt kérte (nem azért, mert „személyes adatokra” hivatkozik hanem egyszerűen azért, mert kérte, és mi udvariasak vagyunk).
* Ha a ''nyilvánoan elérhető'' adatokat az illető ''nem'' hozta nyilvánosságra és ''nem'' járult hozzá ahhoz (ilyen a bulvárlapok által „megszerzett” információ, kép, stb.), de ''közszereplő'', akkor az adatok ''törlését'' erősen javaslom megfontolni.
* Ha az illető nem közszereplő (vagy nem tudjuk egyértelműen eldönteni), akkor az adatokat ''törölni'' javaslom (itt kérdéses, hogy ha nyilvánosságra hozta, az mennyiben számít, erre nem tudok válaszolni).
Ezt a konkrét esettől elvonatkoztatva, általánosságban írtam. Nem néztem, hogy az illető mit tett és kicsoda. – [[user:grin|grin]] [[user vita:grin|✎]] 2019. április 23., 14:46 (CEST)
 
== Cocoa Lejmon ==