|
A hülyeségközeli hipotézist pedig egyetlenegy adatra alapozzák a zombivá züllesztés kivitelezésében érdekelt akadémiai agylúgozók, mégpedig a királyi fejfedőn látható bizánci basileos, Dukász Mihály (1071–1078) portréjára.}}
====A „szabírhunok koronája”====
{{fő|Őfelsége, a Magyar Szent Korona (könyv)}}
A Szent Korona mervi eredeztetésének elméletét [[Varga Géza (írástörténész)|Varga Géza írástörténész]] dolgozta ki (szintén az ezredfordulóra). Az elmélet három új elemet tartalmaz a korábbiakhoz képest. Az egyik ilyen elem a Szent Korona harmadik jelrendszerének felfedezése (a latin és a görög írás mellett a későbbi székely jelek előzményét is ismerték a korona alkotói). A másik újdonság annak a helyszínnek (a mervi oázisnak) az említése, ahol e három írásrendszert a feltevés szerint egyszerre használhatták, azaz ahol az ősvallási jelképek is megmaradhattak a keresztény felszín mellett. A harmadik a szójelekkel írt rövid magyar szövegek elolvasása a Szent Koronán. Varga elmélete szerint a Szent Korona akkor készült, amikor a mervi oázis a heftalita Hun Birodalom része volt, ahová a hunoknak adózó Khoszró Anósirván iráni császár a Hun Birodalomból kivándorló szabírokat (a hunok egy csoportját) telepítette.
Elméletét első ízben 1992-ben Szegeden fejtette ki egy előadásában. A történet később "A magyarság jelképei" c. kötetében is megjelent, amelyben azt az általánosan megfogalmazott tételt is kifejtette, miszerint a magyarság legfontosabb jelképei megfelelnek egy, vagy több székely rovásjelnek. Elképzelése szerint a magyar uralmi jelvényeken (a Szent Koronán, a jogaron, a koronázási paláston, az országalmán és a címerben) összesen 17 székely rovásjel párhuzama látható. Véleménye szerint a Szent Koronára azért kerültek székely jelek, mert hunok használták a székely írás elődjét, s a Szent Korona a szabírok számára készült 531 táján. Varga épít Thúry állítására, miszerint [[Ibrahim Pecsevi]] török történetíró „azt állítja, hogy ő hallotta a magyaroktól ezt a nyilatkozatot: a korona 3000 esztendős; Iszkendertől (Nagy Sándor) örökölte Nusirván (Kürosz) s ettől szállott mi reánk. Továbbá Mohammed Emin nagyvezír 1768-ban azt írta Kaunitz herczegnek, hogy az osztrák császár mint a Nusirván idejéből maradt korona örököse egyedül érdemli meg az ''imperator'' czímet.” (Thúry/1893/343, 344) Az ismert, de a koronakutatók által eddig nem hasznosított török forrásokat további kútfők is támogatják, pl. a Karnamag, a Derbend Nameh és a Tarih-i Üngürüsz.{{Forráskérő}} Forrás: Varga Géza: ''A magyarság jelképei'' (1999), Varga Géza: ''A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma'' http://mek.oszk.hu/16100/16161/16161.pdf valamint Thúry/1893/343, 344., a Karnamag, a Derbend Name és a Tarih-i Üngürüsz.
===A millenniumi összefoglalás===
|
