„Szerkesztő:Pharmattila/próbalap” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
64. sor:
::: Kösz, hogy ezt, írtad, mert már készültem megkérdezni. Csak nem akartalak kocsmafalas kérdésekkel feltartani. Így most teljesen világos. Ezt egyébként a kezdő szerkesztőknek jó lenne leírni valahol. [[Szerkesztő:Pharmattila|Pharmattila]] <sup>[[Szerkesztővita:Pharmattila|vita]]</sup> 2019. április 24., 03:59 (CEST)
::: Most akkor a legfontosabbról. A séta kell, nagyon fontos és nagyon ajánlom. De van még valami. Valamikor, (talán 2014-ben) Dallasban voltam egy AHA meetingen (American Heart Association). Több ezer okostojás kupacban és mind a keringésben okos. Röviden. A rehabilitált infarktusos betegek között nagyon magas százalékban fordul elő a depresszió és a mi laborunk talált közvetlen (szövettanilag is látható) kapcsolatot és magyarázatot az agy és a szív között ezzel kapcsolatban. Én ennek kapcsán voltam ott kakukktojásként meghívott. Mivel az egész szakmai rendezvény 90 százalékához nem értettem szabad perceimben beültem a hipertónia szekcióba okosodni.
::: Köztudott, hogy a magas vérnyomásos betegek idős korban gyakran kapnak agyvérzést aminek részben az az oka, hogy az agyi erek nem elég edzettek. Meggyőző felmérésekkkel és kísérletekkel igazolták, hogy ha ezt megelőzendő, éveken keresztül napi 2-3 alkalommal meghajtjuk a szivet néhány percre, emelve a vérnyomást és a pulzusszámot akkor az agyi erek "edzettek" maradnak és az ilyen stresszhez szoktatott erek kisebb valósínűséggel törnek majd idős korban. Én naponta úszni szoktam (22 éve, 12 mérföld hetente) és beiktatom a ''kijönaszívemahelyéről'' állapotot. Ezt melegen ajánlom mindenkinek. Ezt egy séta közben is meg lehet tenni de azért egy kardiológussal nem árt előtte megbeszélni. A gond az lehet, hogy az ember hajlamos elsumákolni egy idő után, mert az eredménye csak sokkal később lesz látható. [[Szerkesztő:Pharmattila|Pharmattila]] <sup>[[Szerkesztővita:Pharmattila|vita]]</sup> 2019. április 24., 05:21 (CEST)
== Jegyzetek ==
| |||