Wikipédia

„Vármegye” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
a isbn korr
9. sor:
 
== A királyi vármegye ==
A '''királyi vármegye''' a [[10. század]]ban kezdett kialakulni, [[I. István magyar király|István király]] a rendszerét kiterjesztette az egész országra, majd tovább alakult a [[13. század]]ig.<ref name="Fogalomtár">{{cite book|others=szerkesztette Bán Péter |title=Magyar történelmi fogalomtár |pages=194-195 |publisher=Gondolat, Budapest |year=1989 |idisbn=ISBN 963 282 202 1}}</ref>
A nemzetségi birtokok 12-14. századi állapota alapján kikövetkeztethető, hogy István király a korábbi nemzetségi terület egyharmadát meghagyta a helyi [[Nemzetség (társadalmi csoport)|nemzetség]] kezében mint ''magánbirtok''ot, a kétharmad részből pedig [[Udvarház|királyi udvari birtok]], és az [[ispán]] kezelésébe és haszonélvezetébe tartozó [[várbirtok]] vagy ''egyházi birtok'' lett.<ref name="Györffy:István:18.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 18 / Uralkodó osztály és világi birtok. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref>
Az udvari és a várbirtok aránya is kétharmad-egyharmad volt. Ezek együtt alkottak egy-egy az ispán igazgatása alá tartozó királyi vármegyét. István király maga mintegy 48 vármegyét hozott létre, számuk később gyarapodott.<ref name="Györffy:István:15.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref>
 
A királyi vármegyerendszer akkor rendült meg, amikor az [[udvarbirtok]]ok adományozását követően [[II. András magyar király|II. András]] idején megindult a rendszert gerincét alkotó [[várbirtok]]ok eladományozása is, mert bár az előbbiek voltak többségben de az utóbbiak adták a megyei hadszervezet gazdasági alapját. A [[13. század]]ban a királyi vármegyerendszer lényegében felbomlott és szerepét a '''nemesi vármegye''' vette át. A folyamatnak az [[Aranybulla]] volt az egyik mérföldköve.<ref name="Fogalomtár">{{cite book|others=szerkesztette Bán Péter |title=Magyar történelmi fogalomtár |pages=194-195 |publisher=Gondolat, Budapest |year=1989 |idisbn=ISBN 963 282 202 1}}</ref>
 
=== A megye szó jelentése és eredete ===
37. sor:
A ''határispánság'' (magyar latinság: ''comitatus confinii''; európai latinság: ''marchia'') és a ''határispán'' (magyar latinság:''comes confinii''; európai latinság: ''marchio'', ''comes marchae'', ''dux'') feladata a többi ispánétól eltérően elsősorban a határvédelem, a határon a személy- és áruforgalom, a kereskedelem ellenőrzése volt.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |isbn=963-05-6722-9}}</ref>
 
A határvárak általában nem régi nemzetségi várak voltak, mint a rendes vármegyék esetén, hanem az országból kivezető utak mentén a magyar-[[szláv népek|szláv]] [[etnikum|etnikai]] határon újonnan épített [[Földvár (építmény)|földvárak]]. A határvármegye két részre oszlott, belső lakott és külső lakatlan vagy gyéren lakott részekre.<ref name="Fogalomtár">{{cite book|others=szerkesztette Bán Péter |title=Magyar történelmi fogalomtár |pages=194-195 |publisher=Gondolat, Budapest |year=1989 |idisbn=ISBN 963 282 202 1}}</ref>
A kettőt az akadályokkal teletűzdelt [[gyepű]] választotta el, amin az átjárhatóságot akadálymentes részek, ''kapuk'' biztosították (lásd [[Kapuvár]]). A gyepűn kívüli lakatlan rész volt a ''gyepűelve.'' Határispánságok ott létesültek, ahol a gyepűelve keskeny volt, azaz közvetlen volt az érintkezés a szomszéd népekkel.<ref name="Korai magyar"/>
Az országot nem egyetlen gyepű határolta, a rendszert mélységében tagolt külső és belső gyepűk (pl. [[Rába]] parti [[besenyők]]) alkották.<ref name="Györffy:István:15.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref>
67. sor:
 
Egyes [[Udvarház|királyi erdőuradalmak]] területén [[erdőispánság]]okat szerveztek, élükön az [[Ispán|erdőispán]]nal (''procurator'' vagy pl. ''bakonyi ispán''~''comes de Bakon''). Számuk 1200 körül szaporodott meg, de az ország belső területein levők már korábban létrejöhettek. Az erdőispánsághoz csatolták a terület [[Szolgálónép|szolgáltatónép]]eit, de várszervezet, magánbirtok, egyházi birtok itt nem volt.<ref>{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |isbn=963-05-6722-9}}</ref>
Az erdőispánság független volt a szomszédos vármegyei szervezettől. A 14–15. században egyes erdőispánságok önálló vármegyévé váltak, mások adományozás útján magánkézbe kerülve beolvadtak a szomszédos vármegyébe.<ref name="Fogalomtár">{{cite book|others=szerkesztette Bán Péter |title=Magyar történelmi fogalomtár |pages=194-195 |publisher=Gondolat, Budapest |year=1989 |idisbn=ISBN 963 282 202 1}}</ref>
 
== A nemesi vármegye ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Vármegye”