„Eger ostroma (1552)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Szeptember 29.: Ez Drégely, mit keres ez itt? (Amúgy jogsértőre van jelölve.) |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
1. sor:
'''Eger ostroma 1552-ben''', az [[Oszmán Birodalom]]nak abban az évben a [[Magyar Királyság]] területén folytatott hadjáratának az utolsó hadieseménye volt, melyet '''az egri diadal''' elnevezéssel illet a [[magyar történelem]]tudomány és a [[nemzet]] emlékezete.<ref>{{cite web |url=http://mno.hu/tudomany/egri-ostrom-legenda-es-valosag-1110669 |date=2012-10-11 |accessdate=2014-07-12 |publisher=Magyar Nemzet |title=Egri ostrom: legenda és valóság |language=magyar}}</ref> Az [[1552]]-es török hadjárat a [[királyi Magyarország]] és az [[Erdélyi Fejedelemség]] [[1551]]-es egyesítési kísérletének megtorlására indult. A törökök kitartó [[Ostrom|várostromokkal]] igyekeztek meghódítani a [[végvár]]rendszerrel megerősített [[Magyar Királyság]]ot. Ez a végvárrendszer hatékonyan működött és egészen az 1510-es évekig ellenállt az [[Oszmán Birodalom|oszmán]] törökök hódítási kísérleteinek.<ref>{{cite web |url=http://suli.ebrand.hu/tortenelem/a-torok-hoditas-elso-idoszaka-magyarorszagon/975 |accessdate=2014-07-12 |publisher=Kidolgozott érettségi tételek |title=A török hódítás első időszaka Magyarországon |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131220142818/http://suli.ebrand.hu/tortenelem/a-torok-hoditas-elso-idoszaka-magyarorszagon/975# |archivedate=2013-12-20 }}</ref>
A „Nagy” és „Dicsőséges”<ref>({{ny-en|Magnificent}}) {{cite web |author=André Clot|url=https://books.google.hu/books?id=zz0hBQAAQBAJ&printsec=frontcover&dq=Andr%C3%A9+Clot+Suleiman+the+Magnificent&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjFj-XZiOTMAhVkM5oKHYB0CD0Q6AEIHjAA#v=onepage&q=Andr%C3%A9%20Clot%20Suleiman%20the%20Magnificent&f=false |accessdate=2016-05-18 |publisher= |title=Suleiman the Magnificent |language=angol}}</ref> [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán szultán]] a [[rumélia|rumsjdndncncnnc]]<nowiki/>i
Az [[egri vár]]ban kis létszámú, többségében magyar várvédő katona állt szemben a szultán hadseregével. A vár ostromára korábbi források szerint 75 ezer török érkezett,<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1552_szeptember_9_a_torokok_ostrom_ala_veszik_eger_varat/ Tarján M. Tamás: 1552. szeptember 9. - A törökök ostrom alá veszik Eger várát], rubicon.hu</ref> míg [[Tinódi Lantos Sebestyén]] szerint 1935 védő szállt szembe a 150 ezer főt kitevő, két egyesült török sereggel.<ref>[http://mno.hu/tudomany/egri-ostrom-legenda-es-valosag-1110669 Egri ostrom: legenda és valóság], mno.hu</ref> Az új évezred történelmi kutatásai alapján a török had létszáma vélhetően 30-40 ezer fő volt,<ref>Markó L. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig, Magyar Könyvklub [[1999]]. {{ISBN|963-547-085-1}}</ref> ennek ellenére még így is veszedelmes túlerőt jelentett harcedzettségével és fegyverzetével. A [[törökök]] 38 napig ostromolták [[Egri vár|Eger várát]]. [[Pauler Gyula]] szerint a török hadsereg 140 ágyúval lövette a várat, és a védők 24 ágyúval védekeztek, míg a többszörös török létszámfölénnyel szemben {{szám|2364}} magyar várvédő nézett farkasszemet.<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/00332/ Pauler Gyula: Eger ostroma], epa.oszk.hu</ref> A törökök azonban [[1552]]. [[Október 17.|október 17-én]] a hadiszezon lejártával befejezték az ostromot. A védősereg a túlerővel szemben, ötheti ostromban védte meg a várat és az idő haladtával közeledő hideg időjárás a török ostromlókat visszavonulásra kényszerítette.<ref>[http://www.egrivar.hu/ Dobó István vármúzeum], egrivar.hu</ref>
|