„Középkori filozófia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Inritter (vitalap | szerkesztései)
Inritter (vitalap | szerkesztései)
17. sor:
 
=== Skolasztikus időszak ===
[[Image:St-thomas-aquinas.jpg|right|thumb|175px|[[Aquinói Szent Tamás]], a kor egyik legismertebb filozófusa]]
A [[11. század]] közepétől a [[14. század]] derekáig tartott az úgynevezett [[Skolasztikus filozófia|skolasztikus]] időszak. Ennek kezdetét a kora középkori keresztény filozófiával ellentétben nem övezik viták, [[Canterburyi Szent Anzelm|Szent Anzelm]] olasz filozófus életműve nyitja meg ezt a kort, aki [[Anzelm ontológiai istenérve|ontológiai istenérvével]] vált népszerűvé, ami nagy vitát is kiváltott.
 
24. sor:
A skolasztikus időszak fénykorát [[13. század]]ra és a 14. század elejére datálják. Ekkor tetőzött az ókori görög filozófia újjászületése és számos iskola jött létre. Számos tudós-filozófus, köztük [[Adélard]] az arab világra utazott, hogy az ottani filozófiát, csillagászatot és matematikát megismerje, lefordítsa, majd terjessze. Adélard készítette el [[Eukleidész (matematikus)|Eukleidész]] [[Elemek]] című művének teljes fordítását.<ref>Clagett (1982), p. 356.</ref>
 
A Nyugat nagy gondolkodói, mint pl. [[Canterburyi Szent Anzelm|Canterburyi Anzelm]], [[Pierre Abélard]], [[Szent Bonaventura|Bonaventura]], [[Albertus Magnus]] és [[Aquinói Szent Tamás|Aquinói Tamás]], valamennyien mélységesen meg voltak győződve arról, hogy a filozófia csak a keresztény [[teológia]] szolgálóleánya, és feladata nem lehet más, mint hogy a keresztény vallás igazságát bizonyítsa, vagy védelmezze. A kornak teljesen az istenire irányuló gondolkodása érzelmileg legemelkedettebb kifejezését azonban a skolasztika ellenpólusában, a misztikában találta meg. {{refhely|H. Glasenappː Az öt világvallás}}
 
=== Misztika ===