„Nagycsanád” változatai közötti eltérés

11 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
a
 
== Története ==
A település környéke már az [[Újkőkorszak|újkőkor]]ban is lakott volt. A [[Kőrézkor|rézkor]]ból is előkerültek régészeti leletek. Román források szerint a [[rómaiak]] egy katonai tábort létesítettek a településen. [[1111]]-ben ''Chonadiensis'' néven említi oklevél. Egykori várát (Marosvár) és ortodox templomát [[Ajtony vezér|Ajtony]] építtette. [[1028]]-ban [[I. István magyar király|Szent István]] serege Csanád vezetésével legyőzte Ajtony seregét, a várat pedig Csanád kapta meg. Ettől kezdve Marosvárt Csanádnak nevezték, és az ekkor alapított azonos nevű [[Csanád vármegye|vármegye]] székhelye lett. [[1030]]-tól püspökség székhelye, első püspöke [[Szent Gellért|Gellért püspök]] lett, aki Szent György tiszteletére székesegyházat építtetett ide (Szent Gellért szobra a római katolikus templom előtt áll).
Később a püspökség mellett káptalan és káptalani iskola is működött itt.