„Bődy Zoltán” változatai közötti eltérés

Középiskolai tanulmányait Zalaegerszegen és [[Nagykanizsa|Nagykanizsán]] végezte. Ezt követően a budapesti egyetem jogi karán szerzett diplomát. Egyévi önkéntes katonai szolgálatát 1896—97-ben a 38. gyalogezred kötelékében teljesítette, majd ezt követően ügyvédjelöltként kezdett el dolgozni Zalaegerszegen. [[1907]]-től vármegyei tisztviselő,: [[1907]]. [[december 16.]]-a és [[1912]].-e között I. osztályú aljegyző; [[1911]]-től rövid ideig megbízott alispán; [[1912]].-étől [[1917]]. [[május 14.]]-éig Zala vármegye másodfőjegyzője, majd [[1917]]. [[május 14.]]-benétől vármegyei[[1922]]. főjegyzőnek[[május nevezik9.]]-éig kia vármegye főjegyzője lett.

A vármegye legsúlyosabb idejében, az összeomláskor és a kommün alatt mint főjegyző óriási munkát végzett. A legválságosabb időkben a helyén volt, akkor, amikor se főispán, se alispán nem teljesített szolgálatot, törhetetlen buzgalommal és hazafiassággal látta el nehéz szolgálatát és megmentette a vármegye javait. [[1922]]. [[május 9.]]-tőlétől [[1938]]. [[április 30.]]-igáig [[Zala vármegye]] [[alispán]]ja. Hivatali ideje alatt jött létre a Vármegyei Bank és Takarékpénztár, melynek elnökévé választották. Emellett tagja volt a Férfiligának, a [[MOVE]]-nak valamint a Balatonvidéki Villamos Rt. és a keszthelyi helyiérdekű vasút igazgatótanácsainak. Nevéhez fűződnek különböző útépítések, hidak létesítése, a vármegyei székház restaurálása, a letenyei, pacsai, keszthelyi, balatonfüredi és nagykanizsai járási székházak építése, a tisztviselői üdülőház létesítése és Balatonfüreden és Hévízen a telefonhálózat megépítése. [[Pehm József]] zalaegerszegi plébános [[legitimizmus|legitimista]] keresztény párti vezető egyik bizalmas barátja.