Főmenü megnyitása

Bödi Bődy Zoltán (Zalaegerszeg, 1873. február 14.Keszthely, 1945. május 8.) jogász, Zala vármegye alispánja. Az egyik képviselője a Legitimizmusnak Zala vármegyében.

Bődy Zoltán
Született 1873. február 14.
Zalaegerszeg
Elhunyt 1945. május 8. (72 évesen)
Keszthely
Foglalkozása jogász

ÉleteSzerkesztés

A nemesi származású bödi Bődy család sarja. Apja, bödi Bődy József (1841-1913), polgári leányiskolai tanár,[1] anyja, hadagi Farkas Szidónia Mária (18481924) volt. Anyai nagyszülei hadagi Farkas József, felsőbogáti pusztai uradalmi ispán, és Horváth Anna voltak.

Középiskolai tanulmányait Zalaegerszegen és Nagykanizsán végezte. Ezt követően a budapesti egyetem jogi karán szerzett diplomát. Egyévi önkéntes katonai szolgálatát 1896—97-ben a 38. gyalogezred kötelékében teljesítette, majd ezt követően ügyvédjelöltként kezdett el dolgozni Zalaegerszegen. 1907-től vármegyei tisztviselő: 1907. december 16.-a és 1912.-e között I. osztályú aljegyző; 1911-től rövid ideig megbízott alispán; 1912.-étől 1917. május 14.-éig Zala vármegye másodfőjegyzője, majd 1917. május 14.-étől 1922. május 9.-éig a vármegye főjegyzője lett.

A vármegye legsúlyosabb idejében, az összeomláskor és a kommün alatt mint főjegyző óriási munkát végzett. A legválságosabb időkben a helyén volt, akkor, amikor se főispán, se alispán nem teljesített szolgálatot, törhetetlen buzgalommal és hazafiassággal látta el nehéz szolgálatát és megmentette a vármegye javait. 1922. május 9.-étől 1938. április 30.-áig Zala vármegye alispánja. Hivatali ideje alatt jött létre a Vármegyei Bank és Takarékpénztár, melynek elnökévé választották. Emellett tagja volt a Férfiligának, a MOVE-nak valamint a Balatonvidéki Villamos Rt. és a keszthelyi helyiérdekű vasút igazgatótanácsainak. Nevéhez fűződnek különböző útépítések, hidak létesítése, a vármegyei székház restaurálása, a letenyei, pacsai, keszthelyi, balatonfüredi és nagykanizsai járási székházak építése, a tisztviselői üdülőház létesítése és Balatonfüreden és Hévízen a telefonhálózat megépítése. Pehm József zalaegerszegi plébános legitimista keresztény párti vezető egyik bizalmas barátja. 1938.-ban nyugdíjba vonult és a zalai alispánságban Brand Sándor követte.

HázasságSzerkesztés

1903. szeptember 26.-án Zalaegerszegen feleségül vette nádasdi Tersztyánszky Ilonát (1885-1945), nádasi Tersztyánszky Ödön (18551924) árvaszékének elnöknek és kossuthi Pataky Máriának (18641936) a lányát. Az esküvőn a két tanú dr. gróf Jankovich László főispán és iszkázi Árvay Lajos főjegyző volt. Az új párt a völegény bátyja, Bődy István püspökbogádi plébános áldotta meg. A polgári kötést pedig Csertán Károly alispán végezte.[2] Házasságukból született:

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Békássy Jenő: Zala vármegye feltámadása Trianon után. Zalai fejek: 136. o.
  • Zala vármegye ismertetője: 3. rész. 141. o.
  • Nobilitas 2009. Szerk. Gudenus János József. Bp., Magyar Történelmi Családok Egyesülete Közhasznú Szervezet, 2009.


előző alispán
dr. Kolbenschlag Béla

Zala vármegye alispánja

1922. május 9.1938. április 30.

következő alispán
dr. Brand Sándor