„Szerémi borvidék” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
45. sor:
 
=== Középkor ===
A [[Népvándorláskor|népvándorlás időszakában]] a terület ütközőzónának számított előbb a [[gepidák]] és a [[longobárdok]], később a [[bolgárok]] és a [[frankok]] között. Ugyanakkor mind ők, mind a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] egy időben túlsúlyba kerülő [[avarok]], illetve a [[honfoglalás|honfoglaló]] [[magyarok]] szívesen fogyasztották a bort, így feltehetőleg a szőlőművelés folytonos maradt. Az [[Árpád-kor]]ban már jelentős borszállítmányok indultak a Szerémségből; erről írásos említés először [[1217]]-ből maradt fenn. [[Gertrúd magyar királyné]] meggyilkolása után [[Tőre fia Péter]]{{wd|Q23619806}} (a ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]] '' Petur bán''jabánja) itteni birtokait a király elkoboztatta és az egyháznak adta; ezen jött létre a [[Bélakúti ciszterci apátság]], melynek [[franciák|francia]] és [[olaszok|olasz]] szerzetesei francia fajtákkal bővítették a szőlőket,<ref name=rubisze/> beindították a szervezett, nagy mennyiségben való szőlőtermesztést,<ref name=domokor>{{cite journal |author=[[Domonkos László (író)|Domonkos László]] |year=2013 |month=május |title=Szerémi szerelem |journal=[[Kortárs (folyóirat)|Kortárs]] |issue=5 |url=https://www.kortarsonline.hu/archivum/2013/05/arch-szeremi-szerelem.html |accessdate=20190513 }}</ref> és kapcsolataik révén hozzájárultak a szerémi borok [[európa]]i elterjedéséhez.<ref name=rubisze/> A szőlősgazdáknak adott kiváltságok előmozdították a termelést.<ref name=domokor/> Rajtuk kívül helyi birtokosok és távolabbi városok ([[Szeged]], [[Kecskemét]], [[Pest (történelmi település)|Pest]]) polgárai is rendelkeztek szőlőbirtokokkal;<ref name=rubisze/> egy [[1522]]-es [[Bács vármegye]]i tizedjegyzék szerint például 77 szegedi polgár [[Pétervárad]]on, [[Kamanc]]on, [[Karlóca|Karomban]] ''(Karlóca),'' [[Zalánkemén]]ben és [[Ledince|Szerlökön]] (ma ''Ledince)''.<ref name=domokor/><ref name=csomaren>{{cite journal |author=[[Csoma Zsigmond]] |year=2008 |month=09 |title=Reneszánsz bor – reneszánsz élet |journal=[[Korunk]] |volume=19 | issue=9 |pages=5–9 |url=http://epa.oszk.hu/00400/00458/00141/csomazs.html }}</ref>
 
A borkereskedelem központja Karom volt.<ref name=rubisze/> A szerzetesek javarészt szegedi kereskedőknek adták el az általuk termelt bort.<ref name=domokor/> A szállítás vízi úton, a [[Duna|Dunán]] és a [[Tisza|Tiszán]] történt,<ref name=rubisze/> ahonnan szekerekre rakodták át.<ref name=domokor/> A szerémi hordó űrmérete a [[15. század]] közepétől a [[17. század]] közepéig viszonylag állandó, 270–290 liter körüli volt; ez az abban a korban viszonylag nagynak számító hordóméret arra utal, hogy eleve távolsági kereskedelemre szánhatták.<ref name=erdekes>{{cite journal |author=[[Szabolcs Márton]] |title=Érdekességek a szerémi borvidék történetéből |url=https://www.academia.edu/7820015/%C3%89rdekess%C3%A9gek_a_szer%C3%A9mi_borvid%C3%A9k_t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%A9b%C5%91l |accessdate=20190513 }}</ref>