„Szerémi borvidék” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Újkor |
|||
45. sor:
=== Középkor ===
A [[Népvándorláskor|népvándorlás időszakában]] a terület ütközőzónának számított előbb a [[gepidák]] és a [[longobárdok]], később a [[bolgárok]] és a [[frankok]] között. Ugyanakkor mind ők, mind a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] egy időben túlsúlyba kerülő [[avarok]], illetve a [[honfoglalás|honfoglaló]] [[magyarok]] szívesen fogyasztották a bort, így feltehetőleg a szőlőművelés folytonos maradt. Az [[Árpád-kor]]ban már jelentős borszállítmányok indultak a Szerémségből; erről írásos említés először [[1217]]-ből maradt fenn. [[Gertrúd magyar királyné]] meggyilkolása után [[Tőre fia Péter]]{{wd|Q23619806}} (a ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]
A borkereskedelem központja Karom volt.<ref name=rubisze/> A szerzetesek javarészt szegedi kereskedőknek adták el az általuk termelt bort.<ref name=domokor/> A szállítás vízi úton, a [[Duna|Dunán]] és a [[Tisza|Tiszán]] történt,<ref name=rubisze/> ahonnan szekerekre rakodták át.<ref name=domokor/> A szerémi hordó űrmérete a [[15. század]] közepétől a [[17. század]] közepéig viszonylag állandó, 270–290 liter körüli volt; ez az abban a korban viszonylag nagynak számító hordóméret arra utal, hogy eleve távolsági kereskedelemre szánhatták.<ref name=erdekes>{{cite journal |author=[[Szabolcs Márton]] |title=Érdekességek a szerémi borvidék történetéből |url=https://www.academia.edu/7820015/%C3%89rdekess%C3%A9gek_a_szer%C3%A9mi_borvid%C3%A9k_t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%A9b%C5%91l |accessdate=20190513 }}</ref>
|