„Mangalica” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
9. sor:
[[Fájl:Mangalica vörös.jpg|250px|bélyegkép|Vörös mangalica]]
[[Kép:Mangalica.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Egy mangalica portréja]]
A törökök kiűzése után az egykori hódoltsági területeken rendkívül kevés sertés maradt, hiszen a törökök vallási okokból nem fogyasztottak sertéshúst.<ref>[http://iszlam.com/iszlam-az-elet-vallasa/testi-lelki-egeszsegunk/item/166-megengedett-es-tiltott-etelek-az-iszlam-vallasban Megengedett és tiltott ételek az iszlám vallásban] {{Wayback|url=http://iszlam.com/iszlam-az-elet-vallasa/testi-lelki-egeszsegunk/item/166-megengedett-es-tiltott-etelek-az-iszlam-vallasban |date=20150315051824 }}, iszlam.com</ref> A sertéstenyésztés a [[Felső-Magyarország|Felföldre]] és az [[erdély]]i területekre szorult. Ennek ellenére már [[1750]]-ből vannak adatok, mely szerint [[Sopron]] messze földön híres sertésvásárára az [[Alföld]]ről hajtottak fel állatokat. A [[18. század]] végén főleg a [[dunántúl]]i területek és [[Ausztria]] között volt jelentősebb sertéskereskedelem, amelynek fő fajtája a bakonyi sertés volt, mert ez a fajta jól bírta a hosszú utat. A kereslet egyre növekedett, s a kereskedők eljutottak [[Horvátország]]ba is. Az onnan származó sertések kedveltebbek voltak a bakonyi sertésnél, mert több zsírt adtak és húsuk is jobb ízű volt. [[Szerbia]] fejedelme, [[Miloš Obrenović]] a szerb, az ún. ''sumadia sertés''ekkel kezdett kereskedni, tenyészetet alapított, ahonnan a magyar birtokosok tenyészállatot is vásároltak.
 
Ahogy a szerb kondákat áthajtották Magyarországon a soproni és [[győr]]i állatvásárba, az óriási állományból kis rész elkallódott, megvásárolták, olykor ellopták, és ezek az egyedek keveredtek az itt honos disznófajtákkal. A mangalica a korábban őshonos bakonyi és szalontai fajták, a birtokosok által beszerzett "mangalitza" és a vaddisznó keveredéséből jött létre. Elterjedését jelentősen elősegítette, hogy külterjesen tartható, igénytelen fajta, mely a vaddisznó sok tulajdonságát megőrizte. A lakosság körében egyre népszerűbb lett ez a zsírsertésfajta, amit akkor ''törökfajtának'', ''rátznak'', ''mangaritzának'' vagy ''mangalitzának'' is neveztek. 25 év alatt eljutott az ország minden részébe, s teljesen átalakította a sertésállományt. A bakonyi sertés az 1840-es évek közepére teljesen eltűnt. [[Pethe Ferenc]] [[1814]]-ben már mint közönséges fajtáról ír a mangalicáról.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Mangalica