„Országos Széchényi Könyvtár” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:80B:9EFB:E065:C952:FF59:42EF (vita) szerkesztéséről Apród szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
40. sor:
== Története ==
A gróf [[Széchényi Ferenc (politikus)|Széchényi Ferenc]] által [[1802]]. [[november 25.|november 25-én]] megalapított első nemzeti közintézményünk, az Országos Széchényi Könyvtár mintegy 15 000 nyomtatott [[könyv]]et, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címereket, metszeteket tartalmazott, és – más bel- és külföldi tékák mintájára – érmegyűjteménnyel is rendelkezett. Alapítóokmánya másnap nyerte el a királyi megerősítést. [[1803]]-ban Pesten nyitották meg a látogatók előtt. Az intézmény fenntartásához szükséges pénzügyi alap megteremtését a társadalom magára vállalta. [[Országgyűlés]]i felhívásra a vármegyék és városok közönsége előbb önkéntes felajánlások, majd kötelező járulék formájában bocsátotta rendelkezésére a legszükségesebb összeget. Emellett számottevő segítséget jelentett egyes mecénások kisebb-nagyobb alapítványa is. Az összegyűlt tőkevagyonra támaszkodva, az 1808/VIII-as törvénycikkel az országos rendek életre hívták a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ot, s az így újonnan létesített intézmény keretébe illesztették be a Széchényi Könyvtárat, mely ettől kezdve a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára nevet viselte. A könyvtárról leválasztott érmegyűjtemény pedig idővel a múzeum egyik osztályának alapja lett.
A [[Magyar Nemzeti Múzeum]] klasszicista épületébe, amely a társadalmi áldozatkészség maradandó értékű tanúbizonysága, [[1846]]–[[1847|47]] folyamán költöztek be a múzeumi osztályok és a könyvtár. [[1949]]-ben Országos Széchényi Könyvtár néven az intézmény újra önálló lett. A rendelet a könyvtár új jogállása mellett rendeltetésével is foglalkozott. [[1985]] óta a [[Budavári Palota]] F épületében látogatható.
== Állománya, gyűjteményei ==
[[Fájl:OSzK Perczel Globus.JPG|263px|bélyegkép|A Perczel-féle földgömb az OSZK Térképtárában]]
A kötelespéldány rendszer lehetővé teszi a könyvtár számára, hogy rendelkezésére álljon a magyar kiadványok legteljesebb gyűjteménye. A kiadókat utasítás kötelezi arra, hogy a megjelentetett műveikből ingyenes példányt bocsássanak a nemzeti könyvtár rendelkezésére. Az OSZK tehát minden Magyarországon megjelent nyomtatványból két kötelespéldányt kap, de gyűjt nem nyomtatott dokumentumokat is (kéziratok, hangzó anyag, [[floppy]] lemez stb.), mindig szem előtt tartva speciális gyűjtőkörét. Az ennek keretébe tartozó dokumentumokat [[hungarikum (könyvtártudomány)|„hungarikum”]]-oknak nevezzük. A könyvtár gyűjti a [[finnugor nyelvek|finnugor népcsoporttal]], a szomszédos népekkel és országokkal kapcsolatos munkákat is.
A [[könyvtár]] 2006-ban nyolcmillió egységgel rendelkezik, ezekből több mint kétmillió a könyv, 300 000 az időszaki kiadvány (újságok és periodikumok), és közel egymillió a kéziratok száma. A térképek száma körülbelül 200 000, a képek és metszetek száma 270 870, a hangzó anyagok száma pedig 16 000. Ezen kívül körülbelül 2,5 millió plakát és aprónyomtatvány található a könyvtárban. Az állományban helyet kapott még 220 000 dokumentum [[mikrofilm]]másolata is.
A kétmilliós könyvállomány olyan ritkaságokat is tartalmaz, mint az első Magyarországon nyomtatott mű, a [[Chronica Hungarorum]], amelyet 1473-ban nyomtattak és adtak ki. A könyvtár rendelkezik a legtöbb régi magyar nyomtatvánnyal az országban, ezek az 1711 előtt megjelent könyvek, melyekből az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárában 8500 példányt őriznek. A régi nyomtatványok közül 1814 az ősnyomtatványok száma, ezek keletkezési ideje a könyvnyomtatás első évszázadára tehető. A könyvtárban található a magyar szerzők által írt művek legteljesebb gyűjteménye: például közel 600 kiadvány [[Petőfi Sándor]] műveiből és több mint 3000 kiadvány [[Jókai Mór]] munkáiból. Híres történelmi személyek, mint [[Kossuth Lajos]] vagy [[Madách Imre (író)|Madách Imre]] könyvtárai szintén értékes részei a könyvtárnak.
A könyvtár őrzi a legrégebbi magyar összefüggő szöveget, a [[Halotti beszéd és könyörgés|Halotti beszédet]], az első fennmaradt, ismert magyar verset, az [[Ómagyar Mária-siralom|Ómagyar Mária-siralmat]], az első magyar törvénykönyv legrégebbi fennmaradt kéziratát (Decretum Sancti Stephani Regis), valamint 32 corvinát [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] könyvtárából, [[Kölcsey Ferenc]] kézírásával a [[Magyarország himnusza|magyar Himnusz]] kéziratát, valamint számtalan [[Kossuth Lajos|Kossuth]], [[Petőfi Sándor|Petőfi]], [[Ady Endre|Ady]] és más kéziratot.
A könyvtár honlapján több keresőszolgáltatás található, mint pl: a [[Magyar Elektronikus Könyvtár|MEK]], NEKTÁR vagy a MOKKA.
2017-ben Magyar Örökség Díjban részesült az Országos Széchényi Könyvtár Restauráló laboratóriumának pergamenkódex restauráló eljárása.
== Vezetői ==
* [[Miller Jakab Ferdinánd]] (1803–1815)
* [[Horvát István (történész)|Horvát István]] (1815–1846)
* [[Mátray Gábor]] (1846–1875)
* [[Fraknói Vilmos]] (1875–1879)
* [[Majláth Béla]] (1879–1893)
* [[Szinnyei József (bibliográfus)|Szinnyei József]] (1893–1894)
* [[Fejérpataky László]] (1894–1919)
* [[Melich János]] (1920–1922)
* [[Hóman Bálint]] (1923)
* [[Lukinich Imre]] (1924–1929)
* [[Jakubovich Emil]] (1930–1934)
* [[Fitz József (művelődéstörténész)|Fitz József]] (1934–1945)
* [[Györke József]] (1945–1946)
* [[Tolnai Gábor (irodalomtörténész)|Tolnai Gábor]] (1946–1947)
* [[Varjas Béla]] (1948–1957)
* [[Jóború Magda]] (1958–1966)
* [[Sebestyén Géza (könyvtáros)|Sebestyén Géza]] (1966–1968)
* [[Jóború Magda]] (1968–1982)
* [[Zircz Péter]] (1982)
* [[Molnár Ferenc (politikus)|Molnár Ferenc]] (1982–1984)
* [[Havasi Zoltán]] (1984–1986)
* [[Juhász Gyula (történész)|Juhász Gyula]] (1986–1993)
* [[Poprády Géza]] (1993–1999)
* [[Monok István]] (1999–2009. december 31.)
* [[Katona Andrea|Sajó Andrea]] (2010. január 1. – 2013)
* [[Szemerei Péter]] (mb. 2013. szeptember 28. – 2014. február 7.)
* [[Káldos János]] (2014. február 7. – 2014. augusztus 12.)
* [[Tüske László]] (2014. augusztus 13. –)
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
* [http://www.oszk.hu/ Az Országos Széchényi Könyvtár honlapja]
* [http://mnb.oszk.hu/ Magyar Nemzeti Bibliográfia]
* [http://www.oszk.hu/humanus/ Humántudományi Tanulmányok és Cikkek Adatbázisa (Humanus)]
* [http://mek.oszk.hu/ Magyar Elektronikus Könyvtár]
* [http://epa.oszk.hu/ Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis]
* [http://www.corvina.oszk.hu/ Bibliotheca Corviniana Digitalis program] ([[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] Corvinái)
* [http://www.kepido.oszk.hu/ Magyarország Képes Történelmi Kronológiája]
* [http://libinfo.oszk.hu/ Magyar Könyvtárak Internetes Tájékoztató Szolgáltatása (LibInfo)]
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Magyarországi könyvtárak listája]]
{{Az Országos Széchényi Könyvtár őrei és (fő)igazgatói}}
{{Budai Várnegyed}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:Nemzeti könyvtárak]]
| |||