„Budavári sikló” változatai közötti eltérés

a
kis s
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(→‎További információk: menetrendlink frissítése, kikommentelt hivatkozás helyett archivált, HTTPS, ahol lehet)
a (kis s)
{{Viszonylat infobox
| elsődleges cím= Budavári Siklósikló
| kép = Budavari-siklo-P8230164.jpg
| logókép = Logo budavarisiklo.svg
| logóképméret = 120px
| viszonylatnév = Budavári Siklósikló
| járműfajta = siklóvasút
| ország = Magyarország
}}
 
A '''Budavári Siklósikló''' (korábban '''Budai Hegypálya''') egy különleges [[vasút]], [[Budapest I. kerülete|Budapest I. kerületében]] a [[Budavári Palota]] megközelítésének egyik eszköze, [[Budapest]] [[Duna]]-parti látképének szerves részeként [[1987]] óta az [[UNESCO]] [[Világörökség]] listáján is szerepel.
 
==Fekvése==
 
==Története==
[[Fájl:Széchenyi Ödön György István Károly.jpg|bélyegkép|balra|160px|[[Széchenyi Ödön]] volt a Budavári Siklósikló és a [[Fogaskerekű vasút]] építésének egyik kezdeményezője, a Budapesti Hajósegylet, a Kereskedelmi és Iparegylet, a [[Budai Népszínház]] és még számos gazdasági és kulturális intézmény alapítója, részvényese vagy adományozója]]
 
Az eredetileg gőzüzemű Siklótsiklót [[Széchenyi Ödön]]nek, [[Széchenyi István]] gróf fiának a kezdeményezésére építették [[1868]] és [[1870]] között. Széchenyi Ödön a [[Lyon]]ban látott példa nyomán tette meg javaslatát, hogy a Várhegy lejtőjére gőzhajtással működtetett kötélvontatású vasút épüljön. A terveket [[Wohlfahrt Henrik]] készítette. [[1870]]. [[március 2.|március 2-án]] avatták fel második ilyen szerkezetként Európában. Hetvenöt éven át jól működött a különleges közlekedési eszköz, csodálatos panorámát kínálva a város pesti oldaláról. Nagy forgalmat bonyolított le: 1873-ban már 1,5 millió utast szállított. A várban csak [[1928]]-ban indult meg az autóbusz-közlekedés, de addigra a turisták megkedvelték, így forgalma nem csökkent.
 
A [[második világháború]]ban súlyosan megrongálódott, a felső épületet és az ottani kocsit légibomba pusztította el, az alsó épület és a [[gőzgép]] épen maradt. A helyreállítás helyett a BSZKRT [[1948]]–49-ben a sikló romjait eltakarította, berendezéseit széthordatta, mivel a [[Budai Várnegyed]] közlekedését autóbuszokkal kívánta megoldani. Üzemelése az [[1985]]. évi teljes körű rekonstrukcióig szünetelt. Ez idő alatt több elképzelés is napvilágot látott: [[1962]]-ben építését vették tervbe, a következő évben mozgólépcsővel helyettesítették volna, majd [[1965]]-ben ismét fel kívánták újítani, ami végül lekerült a napirendről.
Ezt követően alakult meg az ún. „Sikló Bizottság”, melynek köszönhetően terv készült a helyreállításról, amit a kormány gazdasági bizottsága [[1968]]-ban jóvá is hagyott. Ennek ellenére [[1972]]-ig nem történt semmi, ekkor újabb terv készült, amit 6 év szünet követett. [[1978]]-ban ismét készült egy terv, majd két év múlva még egy. Végül a felújítást egy „társadalmi munkában készült terv” alapján a [[Budapesti Közlekedési Zrt.|BKV-ra]] bízták. [[1975]]. [[április 4.|április 4-től]] az átadásig [[Ikarus 211]]-es típusú autóbuszokkal pótolták, melyek a [[Clark Ádám tér]] és a [[Budavári Palota]] között jártak [[V busz (Budapest, 1975–1985)|„V” jelzéssel]].
 
A Siklótsiklót hosszas várakozás után [[1986]]. [[június 4.|június 4-én]] nyitották meg ismét. Napjainkban az utaslétszám évi 500 ezer és 1 millió közöttire tehető.
 
2009. március 16-án, 23 év működés után a sikló első (Gellért) kocsiját elszállították a BKV Fehér úti telepére, ahol darabokra szedték, hogy teljesen felújítsák, pár hét múlva pedig a másik is követte.{{forrás}} A felújítási munkálatok körülbelül 6 hétig tartottak.
 
==Technikai részletek==
{{Útvonaldiagram||Budavári Siklósikló
|háttérszín=lightsteelblue|
{{BS2|KBHFa|KBHFa||[[Szent György tér]]||}}
 
* A pálya hosszúsága 95 méter. Az alsó és felső állomás közti szintkülönbség 50 méter.
*A Siklósikló két kocsija [[Fizikai inga|ingajelleggel]] van összekötve. Miközben az egyik kocsi felfelé indul, a másik lefelé szállít utasokat. Kocsinként egyszerre 24 utast tud szállítani.
*A jelenlegi szerkezet 3 m/s [[sebesség]]űre lett kiépítve; de ezt a tempót [[1988]]-ban az utasok kérésére a felére csökkentették.
*A Siklósikló is normál [[nyomtávolság]]ú (1435 mm) vasúti jármű. A mai járművek alvázait régi [[HÉV|BHÉV]] alkatrészekből építették; a csapágyfedelek feliratai is erről tanúskodnak.
*Az eredeti gőzüzemű gépház az alsó végállomáson volt. A szerkezetet jelenleg egy elektromos motor működteti a felső végállomás alatti gépteremből.
* A mai kocsinak neve és pályaszáma is van. Az [[Budai Váralagút|Alagút]] felőli északi pályán a BS1 „Margit”, a déli oldalon a BS2 „Gellért” közlekedik.