„Ichthiológia” változatai közötti eltérés

 

== 18. század ==

* 1735-ben megjelent a hollandiai Leiden városában az orvos és botanikus [[Carl von Linné]] ''Systema Naturae'' című munkája. [[Fájl:common carp.jpg|bélyegkép|200px|''Cyprinus carpio'']] A zoológiába ő vezeti be azt a kettős latin nyelvű elnevezést, amely a fajoknak nemek, és nemzetségek szerinti osztályozását lehetővé teszi. E rendszer nélkül ma már nem tudnánk áttekinteni az ismert élőlények óriási tömegét. Linné érdeme, hogy megalkotta azt a rendszert, melynek alapjai ma is érvényesek. Az első rendszertan alapegysége a faj ''(species)'', a lényeges vonásokban megegyező fajokat nemekbe, a növényeknél nemzetségekbe ''(genus)'', a nemzetségeket családokba ''(familia)'', ezeket rendekbe ''(ordo)'', a rendeket osztályokba ''(classis)'', azokat pedig törzsekbe ''(filum)'' sorolja. A törzsek összessége alkotja az országot ''(regnum)''. Ez a rendszerezés a 20. század végéig volt csak érvényben. Itt meg kell említenünk George Clifford III.-nak a nevét, aki egy gazdag amszterdami bankár volt. Clifford üzleti kapcsolatinak révén összegyűjt sok egzotikus növény és állatfajt a világ számos pontjáról. A gyűjteménye 4000 állat- és 8000 növényfajból áll, és ez a gyűjtemény lett később az alapja Linné rendszerezéseinek. Egy másik segítő Linné régi barátja Albert Seba, aki egy különös figura volt, – mellesleg gyógyszerész és zoológus. [[Fájl:Albertus Seba Portrait farbig.jpg|balra|bélyegkép|170px|Albertus Seba]] Az ő tulajdonában volt Európa legnagyobb növény- és állatgyűjteménye. Csak Amszterdamban tizenhét gyógyszertára volt közel a tengerparthoz. Az általa „kotyvasztott” kábítószert cserélte el a tengerészekkel növényi és állati 'termékekre'. (…) Linné új rendszerezése választás elé állítja az akkori világ természettudósait és 23 évvel később, az átdolgozott Systema Naturae 10. kiadásával 1758. január 1-jétől létrejön a nemzetközi állattani nevezéktan. Ez az év azt is jelenti, hogy ettől az évtől kezdve érvényesül az elsőbbség elve a zoológiában ''(lex prioritas),'' amit a továbbiakban már a Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe szabályoz. (ez azt jelenti, hogy az állattani nevezéktanban mindig az elsőként közzétett fajleírás a mérvadó).

* Tiltott zoológia: Linné nemcsak természettudós, hanem orvos is volt; – nagyon jól tudta hogyan is kell az emberek felé közeledni. Az általa főzött gyógynövények kivonatát cserélte el, cserébe a bennszülöttek által begyűjtött növényi és állati tetemekért. 1731-ben II. Péter orosz cár által Lappföldre indított expedíciójának teljes néprajzi és zoológiai anyagát így orozta el. A bajból barátja, Albert Seba húzta ki ismét. Ennek viszont nagy ára van. Seba teljes gyűjteménye II. Péter tulajdona lesz. (…) Ebben a korban, az 1735-ben kiadott a Systema Naturae című kiadvány körül is éles viták zajlanak. Sokan Artedi eredeti művét, az ''Opera Omnia de Piscibus'' kéziratot vélik felfedezni a Systema Naturae című kiadványban. Linné, az elnyert Artedi-kéziratot sok helyen átírta a saját felfogása szerint. A kettejük közti versengésről a következő, még az 1730-as évekből származó Artedinek tulajdonított mondatok is árulkodnak:

:A Systema Naturae tizedik kiadásában leírt új halosztályozási rendszer, amelyben 414 halfaj leírása található; – ez viszont teljes egészében Linnének tulajdonítható például ''Cyprinus gobio'', ''Cyprinus carpio'' ([[ponty]]).

 

* Egy másik német zoológus és botanikus, [[Peter Simon Pallas]] 1766-ban kiadta <SPAN style="TEXT-DECORATION: underline">Miscellanea Zoologica </SPAN> című könyvét, amely tartalmazta az addig felfedezett összes gerinces állat rendszerezését. 1767-ben II. Katalin felkínálta Pallasnak a Szentpétervári Egyetem vezetését, amit elfogad. Az orosz flóra és fauna feltérképezése mellett még számos, köztük halakkal foglalkozó zoológiai művet is írt, amit Berlinben <SPAN style="TEXT-DECORATION: underline">Specilegia zoológia </SPAN> címen 1766-ban ki is ad. Ebben a kiadványban elsőként számol be az Altaj-hegység, Nyugat-Szibéria, a [[Kaszpi-tenger]] és a [[Bajkál-tó]] gazdag halfaunájáról. Elsőként ad hírt a [[Fekete-tenger]] halvilágáról is, rendszerezte a [[sőregtok]]ot, ''Acipenser stellatus'' és a tarka gébet ''Proterorhinus marmoratus''.