„Ichthiológia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
47. sor:
== 18. század ==
* Erre a kezdetleges rendszerezésre felfigyelt Peter Artedi, az Uppsalai Egyetem botanikusa, akinek tanítványa és barátja [[Carl von Linné]]. Artedi hihetetlen érzékkel vezette rá tanítványát a latin mozaikszavak használatára, és megszülettek az első Linné által írt halnevek; ''Malacopterygii'', ''Acanthopterygii'', ''Branchiostegi'', ''Chondropterygii'', ''Plagiuri''. Sajnos Artedi már nem érhette meg tanítványa nagy sikerét, az állattani nevezéktan 1758-as induló napját, mert 1735-ben 30 éves korában egy Amszterdam melletti patakba fulladt. Linné 1738-ban posztumuszként közzéteszi Artedi eredeti kéziratát ''Opera Omnia de Piscibus'' néven. Ebben a könyvben már olyan ismerős szakkifejezések vannak, mint ''ordo'' = rend, és ''binomális'' = kettős névhasználat. A történelemben először kerül sor a halak anatómiai felépítésük szerinti osztályozására. Ez a könyv az alapja, a majd egy évszázaddal később létrejövő fejlődéstörténeti ([[Filogenetikus rendszertan|filogenetikus]]) rendszerezésnek ([[Charles Darwin]]).
* Itt meg kell, hogy említsük a méltánytalanul elfeledett olasz természettudóst és kalandort, [[Luigi Ferdinando Marsigli]] grófot, aki részt vett Budavár visszavételében 1686-ban és a [[spanyol örökösödési háború]]ban is. Ő térképezte fel először az Appennini-félsziget halait és kategorizálta azokat. Számos műve közül, amelyek Magyarországra is vonatkoznak a következők: az 1700-ban kiadott ''Danubalis Operis Prodromus'', amelyben elsőként írta le a [[sima tok]]ot, ''Acipenser nudiventris'' (Lovetsky, 1828). További művei: a hat kötetből álló ''Danubius Pannonicomysicus'' 1726-ban kiadott utolsó kötete, a ''Catalogus Plantarum circa Danubium Sponte'' , amely a magyar flórára vonatkozó első összefoglaló mű. Magángyűjteményeit még életében Bolognának ajándékozta, ebből alakult meg később a bolognai akadémia.
* 1735-ben megjelent a hollandiai Leiden városában az orvos és botanikus
* Tiltott zoológia: Linné nemcsak természettudós, hanem orvos is volt; – nagyon jól tudta hogyan is kell az emberek felé közeledni. Az általa főzött gyógynövények kivonatát cserélte el, cserébe a bennszülöttek által begyűjtött növényi és állati tetemekért. 1731-ben II. Péter orosz cár által Lappföldre indított expedíciójának teljes néprajzi és zoológiai anyagát így orozta el. A bajból barátja, Albert Seba húzta ki ismét. Ennek viszont nagy ára van. Seba teljes gyűjteménye II. Péter tulajdona lesz. (…) Ebben a korban, az 1735-ben kiadott a Systema Naturae című kiadvány körül is éles viták zajlanak. Sokan Artedi eredeti művét, az ''Opera Omnia de Piscibus'' kéziratot vélik felfedezni a Systema Naturae című kiadványban. Linné, az elnyert Artedi-kéziratot sok helyen átírta a saját felfogása szerint. A kettejük közti versengésről a következő, még az 1730-as évekből származó Artedinek tulajdonított mondatok is árulkodnak:
''"Ma együtt indulunk tanulmányozni a Pietsch, amit egyikünk meglát az a másiknak kudarc és egyéb. Akkor ama közvetlenül kiderül ki a mestere. Mindegyikünk hisz a győzelemben ki az ichthiológus… Nekem sok tudásom van, ezzel szemben neki még tanulni kell ismerem, olyan mint egy kétéltű. Ezzel szemben ő könnyen elismer engem, mint az első osztályú matrózt, mert ismerek sok madarat és sok
:A Systema Naturae tizedik kiadásában leírt új halosztályozási rendszer, amelyben 414 halfaj leírása található; – ez viszont teljes egészében Linnének tulajdonítható például ''Cyprinus gobio'', ''Cyprinus carpio'' ([[ponty]]).
|