„Ichthiológia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
26. sor:
* A halak valószínűsített rendszerezési bölcsője a régi [[Kína]]. Az i. e. 2500 körül a Shi dinasztia daloskönyvében már szó esik egy halról, amelyet ma aranyhalként ismerünk, ''Carassius auratus auratus''([[Ezüstkárász]]). A költő, a királyi palota építéséről így írt:
 
:''"Ott az Ősök ligetében, fényes szarvasok körében, öreg király mulat szépen. Ott a királyi madarak mind ragyogó hó-tollúak, fickándoznak aranyhalak."'' (fordította: [[Weöres Sándor]] – ''A lélek idézése'' 1958.)
 
:E régi vers is arra utal, hogy a haltartás már az ősi Kínában is kedvtelések közé tartozott, amely a távol-keleti pompa egyik megtestesítője volt. A későbbi korokban, főleg a [[Han-dinasztia]] idején a [[Nanking]] tartományban szigorúan tiltották, – [[halálbüntetés]] terhe mellett a ''piros halak'' étkezési célokra való felhasználását. A Soung-dinasztia uralkodásának idejét (i. e. 960 – i. sz. 1279) tekintjük az aranyhal 'háziasítás'-nemesítés kezdő korszakának.
 
* Az állatok első tudományos rendszerezője [[Arisztotelész]] volt. Ő az állatok csoportosítására is kísérletet tesztett, és mintegy félezer állatot ismertetismertetett. Két nagy csoportra; vörös vérűekre és nem vörös vérűekre osztjaosztotta őket. A nem vörös vérűek közül, testszerveződésük bonyolultsága alapján; [[szivacsok]]at, csalánozókat, [[puhatestűek]]et, [[rovarok]]at, [[rákok]]at és polipokat különböztet meg. A vörös vérűeket a [[halak]], [[madarak]] és az [[emlősök]] alkotják. Leszboszi és asszoszi tartózkodása idején a két sziget halászaitól hallott adatokkal egészítiegészítette ki halgyűjteményét, majd kritikusan rendezirendezte és osztályozzaosztályozta azokat; összesen 116 halfajt írírt le. Arisztotelész már különbséget tesztett a hal és egy tengeri emlős ([[delfin]]) között. Az édesvízi halak közül ugyancsak különbséget tesztett a ragadozó ''perkh'' – [[csapósügér]], és a nem ragadozó ''kichle'' – [[szivárványos ökle]] között.
* Kr. u. 77-ben, egy magát jelentős természettudósnak valló római, [[Caius Plinius Secundus|idősebb Plinius]] lefordítjalefordította Arisztotelész munkáit, kibővítve azt saját elképzeléseivel és kiadjakiadta <SPANa style="TEXT-DECORATION: underline">''Naturalis Historie </SPAN>Historia'' című művét. Ez a rendszerezés azonban mégsem közelíti Arisztotelész rendszertanát. Olyan nevek szerepelnek benne, mint: kétéltű hal, [[Fűrészrájafélék|fűrészhal]] és hableányhal.
 
== 16. század ==