„Sugárbetegség” változatai közötti eltérés

A '''sugárbetegség''' (közkeletű, de helytelen néven ''„sugárfertőzés”''<ref group="m">A köznyelvben gyakran használt „sugárfertőzés” kifejezés helytelen. A sugárzás által egy emberen kiváltott hatás (betegség) ugyanis ''nem fertőz'', így a sugárbetegségben szenvedő személyek nem fertőzhetnek meg másokat. Forrás: {{cite web|url=http://www.mindentudas.hu/doc/jeki_ea_nyomt.rtf|title=Sugárözönben élünk|author=Jéki László|accessdate=2010-10-10|archiveurl=https://web.archive.org/web/20070630123515/http://www.mindentudas.hu/doc/jeki_ea_nyomt.rtf#|archivedate=2007-06-30}}</ref>) az [[ionizáló sugárzás]] hatására létrejövő, bizonyos típusú szervi elváltozás közkeletű elnevezése. Általában rövid ideig tartó behatást szoktak alatta érteni, de következményei hosszabb távra is kihathatnak. Krónikus változata általában véve nem jellemző, a [[rádium]]ot bányászó munkások és a [[Szovjetunió|szovjet]] nukleáris programban résztvevők körében figyelték meg, akik hosszabb ideig ki voltak téve a sugárzás hatásainak.

! Mennyiség !! Hagyományos mértékegység !! [[SI mértékegységrendszer|SI mértékegység]] !! Átváltás

A sugárbetegséget leggyakrabban a rövid távú (akut) tüneteivel írják le. Ebben az esetben azt vizsgálják, hogy a sugárzássalsugárzásnak való érintkezéskitettség és az első tünetek megjelenése között mennyi idő telt el. Ebből már nagyjából lehet következtetni arra, mekkora dózisban érte az illetőt a sugárzás. A tünetek annál súlyosabbak, minél nagyobb a dózis, valamintés a túlélésre való esély egyreannál csökkenkisebb, minél nagyobb a dózis. Hányinger és hányás jelentkezése általában előfordul, 1-2 Gray dózis esetében 1-2 napon belül. Fejfájás, szédülés, gyengeség is jellemzően előfordul. Közepes (2-3,5 Gray) dózisnál a tünetek akár fél napon belül jelentkezhetnek, ráadásul láz, hajhullás, fertőzések, véres hányás, csökkent véralvadási képesség is fellépnek. Súlyos (3,5-5,5 Gy) esetben reszketés és igen magas láz alakulhat ki. A legsúlyosabb (5,5-8 Gy) esetben a tünetek már fél órán belül jelentkeznek, zavarodottság, diszorientáció és alacsony vérnyomás mellett. A túlélés esélye ekkora dózis esetén kevesebb, mint 50%.

* Szennyezett élelmiszer bevitele, például [[stroncium]]mal-90 izotóppal szennyezett [[tehén]][[tej]]

A legismertebb katasztrófa a [[csernobil]]iCsernobili atomerőmű-baleset|csernobili atomerőműben történt incidensbaleset]], melynek során 31 ember halt meg közvetlenül a sugárzás hatására. Százmillió [[curie]]-nyi radioaktív [[izotóp]] szállt szerteszét a levegőben. Kezdetben a 131-es [[jód]]izotóp volt a legveszedelmesebb, ám rövid felezési ideje miatt ez már lebomlott, made a 30 éves felezési idejű [[cézium]]izotóp és 28 év felezési idejű [[stroncium]]izotóp amég évtizedekkel később is legveszélyesebbkimutatható.

Figyelmetlenség, nem megfelelő tárolás esetén radioaktív anyagok megfelelő védelem nélkül is kikerülhetnek a külvilágba. Legkirívóbb példája ennek a [[brazília]]i [[Goiâniai baleset|Goiâniában történt incidens]], amikor egy felelőtlenül elhagyott orvosi műszer okozott súlyos balesetet.

==== Szándékos mérgezés ====