„Ichthiológia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎20. század: http://www.e-nyelv.hu/2012-05-20/fiatalkoraban-fiatal-koraban/
102. sor:
* George Albert Boulenger; belga ichthiológus, aki Albert C. Günther utóda lesz az Angol Természettudományi Múzeum igazgatói székében. A Föld halfaunájának egyik legkiválóbb ismerője volt. Günther utódjaként óriási munkát végzett, főként az egyenlítői Afrika halvilágát tanulmányozta. A sok felfedezés és rendszerbefoglalás közül két halfaj: ''Pelmatochromis thomasi'' és ''Aphyosemion gardneri''. Boulenger az ichthiológia történetében az utolsó, aki megpróbálta összefoglalni az addigi haltudomány történetét – ez már nem sikerült.
* Charles Tate Regan, angol ichthiológus, aki Boulenger tanítványa volt. Nagy érdemeket szerzett a rendszerezés területén, többek között az ''[[Apistogramma]]'' nem névadója. Nevét sok halfaj őrzi: ''Apistogramma regani'', ''Crenicichla regani'', stb.
* Lev Szemjonovics Berg 1876-ban született [[Bender|Benderiben]] (románul Tighina) az akkor Oroszországhoz tartozó Moldovában. [[Fájl:Nothobranchius rachovii male.jpg|bélyegkép|200px|''Cyprinodontiformes – Nothobranchius rachovii'']] A földrajzi diplomáját 1898-ban szerezte meg a moszkvai egyetemen, majd tanár lett Szentpéterváron. Berg élethivatásának tekintette a közép-ázsiai területek feltárását, főleg a szovjet [[Balkas-tó]] és az [[Iszik-köl (tó)|Iszik-köl]] halfaunája érdekelte. Közzé is tette e műveket 1916-ban ''Az Orosz Birodalom édesvízi halai'' címen, amelyben több mint 60 új bekezdést kezd a halrendszertanban és felállította a [[fogaspontyalakúak]] ''Cyprinodontiformes'' rendjét is. Berg nevéhez fűződik az addig használt és Carl von Linné nevével fémjelzett halrendszertan teljes átreformálása is. Ebben az új rendszertanban a halakat 120 rendbe, 12 osztályba, 2 főosztályba és 2 altörzsbe sorolta, -ez akkor kb. 20.  000 halfaj teljes rendszertani besorolását érintette. Ez a halosztályozási rendszer a mai modern halrendszertan alapja. Berg 1922 és 1928 között még két könyvet is megjelentet a Szovjetunióban; ''Éghajlat és élet'' (1922, magyarul 1953), valamint ''A klimatológia alapjai'' címmel. Az akkori szovjet biológiai doktrína alapját képező [[Vaszilij Dokucsajev]]-féle zónák elméletét fejlesztette tovább. ''Az Orosz Birodalom édesvízi halai'' folytatásaként 1949-ben megjelent a könyv negyedik kiadása, amelyben le van írva szinte az összes édesvizű hal, ami csak létezik oroszföldön és szomszédos országokban. Berg írja le először ebben a könyvben a szimbiózis kapcsolatot két hal, az ingola és egy szibériai lazacfaj között. Azonban Berg nem az ichthiológiai munkáiról lett világhírű, hanem az általa felállított makroevolúciós ''(Nomogenesis)'' elméletével, amellyel Darwin munkáit bővítette ki. Ha Lev Berg nem szolgálta ki az akkori szovjet rendszert, korának legnagyobb természettudósa lehetett volna, toronymagasan. Ő megelégedett négy Sztálin-díjjal. A diktátor bukását követően könyveit betiltották, és csak 2001-ben a Dnyeszter menti jegybank bocsátott ki emlékére egy ezüst pénzérmét (Kiemelkedő Dnyeszter menti emberek sorozat).
* Henry W. Fowler, a legismertebb amerikai ichthiológusok közé tartozott. A ''Bathyaethiops fowleri'' és a ''Barbus tetrazona partipentazona'' (a [[szumátrai díszmárna]], ''Barbus tetrazona'' egyik alfaja) rendszerezője.
* [[III. Lipót belga király]], aki nemcsak gyűjtő, de természetkutató is volt. A sok halfaj felfedezése mellett még sok más, például trópusi növényfajok első leírásai is tőle származnak. III. Lipót az ''Apistogramma gephyra'' egyik felfedezője. A dél-amerikai ''Teleocichla'' nemhez tartozó három fajt; a ''T. centrarchus'', ''T. gephyrogramma'', valamint a ''T. monogramma'' fajokat egy napon, 1964. október 29-én fedezte fel a Rio-Xingu folyórendszerben. E három faj lett később az alapja az új törpe ''Cichlid'' nemnek, amelyet Sven O. Kullander 1988-ban, mintegy új bekezdésként rendszerbe is foglalt. Elismerésként az ő nevét viseli az egyik vitorláshal faj, a ''Pterophyllum leopoldi'' (Gosse 1963), és egy amazonasi édesvízi rája, a ''Potamotrygon leopoldi'' (Castex & Castello, 1970).
* Ethelwynn Trewavas, angol ichthiológus és zoológus. Charles T.Tate RegenRegan tanítványa és későbbi utóda az Angol Természettudományi Múzeum élén. Szinte egész életét a halak osztályozásának szentelte, korszakalkotóként elsőként foglalta rendszerbe a Malawi-tavi endemikus halfaunát. Felállított két különálló halcsoportot ''Malawi mbuna,'' illetve ''Malawi non-mbuna'' néven, és törzsfejlődésük szerint osztályozta is a fajokat (a ''mbuna'' szó bennszülött nyelven annyit jelent: „kőevő”), majd bevezetett számos halnevezéktani újítást is, névadója például az ''Aulonocara'' nemnek. Sok felfedezése közül három faj: ''Aulonocara auditor, Cheilochromis euchilus, Copadichromis pleurostigma''. Számos leírása és könyve jelent meg az afrikai nagytavak élővilágáról:
# ''Revision of the cichlid fishes of the genus Lethrinops'', Regan. Annals and Magazine of Natural History, 1931).
# ''The origin and evolution of the cichlid fisches of the Great African lakes, with special reference to Lake Nyasa'', 1949.