„Iszlám építészet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
336. sor:
Az Oszmán Birodalomtól keletre, Perzsiában a [[Szafavidák]] (1501 – 1732) jutottak hatalomra, akik már városi térszerkezetében gondolkodtak, elsősorban székhelyük, [[Iszfahán]] építészetét gyarapították. Itt [[I. Abbász perzsa sah|Nagy Abbász sah]] a 16. század végén az iráni fennsíkon, 1500 méter magasságban világvárost tervezett az ókori [[elám]]i ''Aspandana helyén''. Központjában négyszögletű, bazársorral körülvett 507 m hosszú és 158 m széles központi teret hoztak létre (Maidán). A 17. század elején itt építették fel a [[Lotfolláh sejk mecset|Lotfolláh sejk-mecsetet]], amelyet egyszerű, négyzetes alaprajzra emeltek, építészetileg nem lenne jelentős, azonban rendkívül gazdag kék és zöld fajanszdíszítésével kelet iszlám építészetének egyik gyöngyszeme. Hasonló az ugyancsak a Maidán másik oldalához (a kibla tájolása miatt) aszimmetrikusan, egyik sarkával érintkező a négyívános szeldzsuk stílusban épült [[Sáh Maszdzsid]] (vagy Imám-mecset), ami azonban díszítésében már kissé visszafogottabb.<ref>{{CitWeb |url=http://www.iranicaonline.org/articles/isfahan-vii-safavid-period |tit=ISFAHAN vii. SAFAVID PERIOD |aut=Masashi Haneda |aut2=Rudi Matthee |ann=2012 |accd=2019-6-16 |red= ENCYCLOPÆDIA IRANICA FOUNDATION |loc=}}</ref>
A több mint 160 mecsettel, 40 medreszével, 1800 karavánszerájjal, 270 közfürdővel büszkélkedő, kertekkel, parkokkal ellátott várost [[I. Abbász perzsa sah|Nagy Abbász]] korában mintegy egymillió ember lakta. Központi tengelye a Csehár Bág, a négy kilométer hosszú sugárút. Az iszlám világban is egyedülálló a Nagy Bazár, amely megközelítőleg harminc négyzetkilométeren terült el, és építészetileg a központi nagy tér, a Majdán (főtér) bevezetőjéül szolgált. A királyi palota kertjében fényűző pavilonokat építettek. A legismertebb a Csehel Szotún ("Negyvenoszlopos palota"), amely belső díszítésein Nagy Abbász dicsőségét hirdeti. Az oszlopok kialakítása óperzsa elemeket idéz, talapzatuk egymásra támaszkodó oroszlánokat mintáz. A figurális ornamentika nem volt idegen a szafavida művészek ábrázolásmódjától. Szaid sah sírját síita imámok passiója díszíti, ez a szunniták felfogása szerint elképzelhetetlen szentségtörés. A Csehel Szotúntól, egy három kilométernyi platánsor vezet az [[Allahverdi híd|Allahverdi-híd]]hoz. A város főépítésze a művészetekben
Különös jelentőséggel bírtak a szafavida építészetben a kerti pavilonok és paloták, illetve a kertépítészet. Egyik leghíresebb épület a Majdán tengelyében álló palotanegyedben fekvő [[Csehel Szotún]] (Negyvenoszlopos Palota). Mukarnaszboltozatos bejárata, belső, velencei tükrökkel díszített belső tere, miniatúrákhoz hasonlatos faliképei teszik különlegessé. 1647-ben [[II. Abbász perzsa sah|II. Abbász]] (1642–1666) emelte, majd később az 1706-os tűzvész után újjáépítették. Hasonlatosan szép világi palota az 1669-ben Szulejmán sah által emelt kétszintes [[Hast Behest-palota|Hast Behest]] ("Nyolc Mennyország").<ref>{{CitWeb |url=https://www.doaks.org/resources/middle-east-garden-traditions/introduction/safavid |tit=A Catalogue of Known Gardens in Safavid Iran |aut=Mahvash Alemi |aut2= |ann=2017 |accd=2019-6-16 |red=Dumbarton Oaks, Washington, D.C. Trustees for Harvard University |loc=}}</ref>
| |||