„Bubics Zsigmond” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása |
infobox |
||
1. sor:
{{
|típus= püspök
|nemzetiség=
|alsablon={{Személy infobox/Püspök
| típus = püspök
| hivatal = kassai püspök
| szerzetesi fogadalom ideje =
| szerzetesi fogadalom helye =
| pappá szentelés ideje = [[1844]]. [[július 22.]]
| pappá szentelés helye =
| püspökké szentelés ideje = [[1887]]. [[november 20.]]
| püspökké szentelés helye =
| hivatal1 = [[Kassai főegyházmegye|Kassai püspök]]
| évek1 = 1887–1907
| szentelt püspök1 = [[Dessewffy Sándor]]
| szentelt dátum1 = [[1890]]. [[augusztus 31.]]
| társszentelt püspök1 = [[Belopotoczky Kálmán]]
▲| előző püspök = [[Schuster Konstantin]]
| társszentelt dátum1 = [[1890]]. [[október 5.]]
▲| következő püspök = [[Fischer-Colbrie Ágoston]]
|
}}
}}
'''Bubics Zsigmond''' {{szülhal}}, a [[Kassai főegyházmegye|Kassai egyházmegye]] püspöke, művészettörténész, történész. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja (l. 1893; t. 1900).
[[Bubics Ede]] vízépítőmérnök (1818–1884) testvére.
==
Bubics Mihály (Esterházy herceg tiszttartója) és nemes Thanhoffer Anna fia.. Előbb [[Magyaróvár]]on, majd [[Sopron]]ban és [[Győr]]ött tanult, utóbbi helyen kezdte teológiai tanulmányait, majd a [[bécs]]i [[Pázmáneum|Pazmanaeumban]] folytatta. 1844-ben szentelték pappá. Egy évig Magyaróváron segédlelkészkedett, azután a [[Hippói Szent Ágoston|Szent Ágoston]]ról elnevezett bécsi felső papi intézetben három évet töltött. A hittudományi szigorlat letétele után a győri szemináriumban rövid ideig segédtanárként működött. [[Esterházy Pál Antal|Esterházy Pál]] herceg a szabadságharc idején meghívta fiai nevelőjének. Közel tizenkét évig nevelősködött, ez idő alatt tanítványaival többször utazott külföldre, 1853-ban Angliában, 1856-ban Németországban járt, azután Olaszországban, ahol a festészetet tanulmányozta. 1867-ben győri szentszéki ülnök, 1871-ben címzetes monostori apát lett. 1879-ben Esterházy herceg kinevezte [[rátót]]i préposttá, a következő évben meghívták [[Nagyvárad]]ra papnevelői igazgatónak. 1884-ben országgyűlési képviselőnek választották meg, ebben az időben az Esterházy-javak zárgondnokaként is működött.
=== Püspöki pályafutása ===
Levelezett Bécsből az ''Archeológiai Értesítő''be (1869). Cikkei: ''A Nemzeti Múzeum fa- és rézmetszetei'' (U. ott. XI. és Magyar Könyvszemle, 1877); ''Forgácskák a magyar nemzet történetéhez'' (Archeológiai Értesítő, XII.); ''Buda két százados ostroma történetéhez'' ([[Századok (folyóirat)|Századok]], 1884).▼
1887. május 30-án [[kassa]]i [[püspök]]ké nevezték ki. Rendezte és hazánkba visszahozta az Esterházyak bécsi képtárát. Több hónapon át dolgozott a Nemzeti Múzeum Könyvtárában és az [[Egyetemi Könyvtár (Eötvös Loránd Tudományegyetem)|Egyetemi Könyvtár]]ban, ahol a képek és metszetek rendezésével foglalkozott. Festményeit a kassai múzeumnak, iparművészeti tárgyait a [[Magyar Iparművészeti Múzeum]]nak adományozta.
== Művei ==
* Magyarországi várak és városoknak a m. n. múzeum könyvtárában létező fa- és rézmetszetei (Budapest, 1880)
* A középkori miniature festészetről (Budapest, 1883)
* Beiktatása alkalmával hiveihez intézett főpásztori szózata (Budapest, 1888)
* Az Esterházy-család története (Budapest, 1894)
* [http://real-eod.mtak.hu/5263/ Eszterházy Pál Mars Hungaricusa] (Budapest, 1895)
* A miniatúra festészetről (Budapest, 1899).
▲Levelezett Bécsből az ''Archeológiai Értesítő''be (1869). Cikkei: ''A Nemzeti Múzeum fa- és rézmetszetei'' (U. ott. XI. és Magyar Könyvszemle, 1877); ''Forgácskák a magyar nemzet történetéhez'' (Archeológiai Értesítő, XII.); ''Buda két százados ostroma történetéhez'' ([[Századok (folyóirat)|Századok]], 1884).
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{Szinnyei|1||b/b02541}}
* {{MÉL|1||ABC00523/02368}}
{{uralkodó|cim=Kassai katolikus püspök|
58 ⟶ 60 sor:
}}
{{Portál|Katolicizmus|}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
| |||