„Víz” változatai közötti eltérés

A víz folyékony és szilárd halmazában is a vízmolekulák között [[Kémiai kötés#Hidrogénkötés|hidrogénkötések]] (hidrogénhíd-kötések) jönnek létre: az egyik vízmolekula hidrogénatomja kapcsolódik a másik vízmolekula oxigénatomjának egyik nemkötő elektronpárjához. A molekulák közti hidrogénkötésben álló hidrogén és oxigén atommagok nagyobb távolságra vannak egymástól, mint a molekulán belüli kovalens kötésben álló hidrogén és oxigén atommagok. Egy vízmolekula összesen 4 másik vízmolekulához képes hidrogénkötéssel kapcsolódni. A folyékony halmazállapotú vízben nem minden hidrogénkötés jön létre, kialakulásuk és felbomlásuk folyamatos, csak részleges rendezettség alakul ki. Azonban a víz jéggé fagyásakor – azaz a molekularácsos kristályszerkezet kialakulásakor – minden hidrogénkötés létrejön, a molekulák között teljes rendezettség alakul ki, amely egyúttal rosszabb térkihasználtságot eredményez, mint amit a molekulák a folyékony vízben megvalósítanak: a molekulák a jégben távolabb helyezkednek el egymástól, nagyobb teret töltenek be, mint a vízben. Ez okozza azt, hogy a jég sűrűsége kisebb, mint a vízé, és fagyáskor a többi anyagtól eltérően a víz térfogata megnő (mintegy 9%-kal). Ezért úszik a jég a vízen.<ref>[http://www.vilaglex.hu/Kemia/Html/Viz.htm víz - egy "különleges" anyag] elérve: 2008-03-12</ref><ref>{{CitLib|aut=Balázs Lórántné |aut2=J. Balázs Katalin |tit=Kémia |subtit=Ennyit kell(ene) tudnod |ass=Lektorálta: Mándics Dezső |edi=Harmadik, javított kiadás |loc=Budapest |red=Akkord Kiadó – Panem Kiadó |ann=1999 |ser= |isbn= 963-545-256-X |cap=A víz (H₂O) |pag=153–155. (150–158.)}}</ref>Finom. Nagyon finom.*-*