„Szombathelyi egyházmegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
bővítés |
||
45. sor:
[[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] királynő [[1777]]-ben úgy döntött, hogy Szombathely központtal külön egyházmegyét hoz létre. Területét a [[Győri egyházmegye|Győri]], a [[Veszprémi főegyházmegye|Veszprémi]] és a [[Zágrábi főegyházmegye|Zágrábi]] egyházmegyékből szakította ki. Első püspökévé [[VI. Piusz pápa]] engedélyével a rendkívül művelt [[Szily János (püspök)|Szily János]]t választotta, aki fellendítette a várost. Lebontatta a romos [[Szombathely vára|várat]], helyén épült fel [[Melchior Hefele|Hefele Menyhért]] tervei alapján a püspöki palota, majd a [[Sarlós Boldogasszony-székesegyház (Szombathely)|székesegyház]] és a [[Szeminárium (papnevelő intézet)|szeminárium]].
A [[kiegyezés]] után a [[városiasodás]] és az elvallástalanodás új kihívások elé állította az egyházmegyét. A városba költözött, társadalmi kapcsolataikat elvesztett emberek körében megjelenő szociális problémákra válaszul az egyház hitbuzgalmi, karitatív és nővédelmi egyesületeket hozott létre, melyek szociális hálót és közösséget nyújtottak. A [[magyar katolikus egyház|katolikus egyház]] elvesztette korábbi privilegizált helyzetét más felekezetekkel szemben, ami különösen az oktatás területén vált láthatóvá; erre válaszul igyekezett vonzóvá tenni iskoláit, azok fenntartására sokat áldozott. Az egyházmegyében új szerzetesrendek telepedtek meg, a [[szombathelyi szeminárium]] pedig számos elkötelezett papot nevelt.<ref>{{cite web |url=https://www.magyarkurir.hu/hirek/hogyan-valaszolt-szombathelyi-egyhazmegye-dualizmus-kihivasaira-konyvbemutato-szombathelyen |title=Hogyan válaszolt a Szombathelyi Egyházmegye a dualizmus kihívásaira? – Könyvbemutató Szombathelyen |accessdate=20190630 |date=20190126 |publisher=[[Magyar Kurír (1911–)|Magyar Kurír]] |language=magyar }}</ref>
=== 20. század ===
[[1922]]-ben az új államhatárokhoz igazodva mintegy {{szám|100000}} híve az újonnan létrehozott [[Kismartoni egyházmegye|Kismartoni egyházmegyéhez]], {{szám|67000}} hívő pedig a [[Maribori főegyházmegye|Maribori egyházmegyéhez]] került.
[[1945]]-ben a székesegyház is súlyos károkat szenvedett, statikai helyreállítását [[Kovács Sándor (püspök, 1893–1972)|Kovács Sándor]] püspök végeztette el, ám csak [[1990]]-ben kezdődött el a templombelső díszeinek helyreállítása. [[1952]]-ben megszüntették a szeminárium működését.
=== A rendszerváltás után ===
[[1990]]-től kezdve az egyházmegye visszakapta korábbi intézményeit, a püspöki általános iskolát, illetve az akkori [[Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola|Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán]] megindult a hittanár-képzés. Létrejött a [[Martineum Felnőttképző Akadémia]],<ref>[http://www.martineum.hu A Martineum honlapja]</ref> [[2008]] őszén pedig megjelent az egyházmegye hivatalos lapjának, a ''Martinus''-nak<ref>[http://www.martinus.hu Martinus]</ref> az első száma.
| |||