„61-es főút (Magyarország)” változatai közötti eltérés

linkjav.
a (Zala megye közlekedése kategória hozzáadva (a HotCattel))
(linkjav.)
 
== Története ==
A [[Kaposvár]] és [[Nagykanizsa]] közötti szakasz teljes átépítés alatt volt [[2008]]-[[2012010]]. között, 11,5 tonnás pályamegerősítés mellett.<ref>{{cite journal|quotes=no|author=|date=2009-08-06|title=61-es út: folytatódhat az építés |journal=Somogyi Hírlap online kiadása|url= http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/61-es-ut-folytatodhat-az-epites-249525|accessdate=2010-06-25}}</ref>
 
[[2009]]-ben kezdődtek el, de [[2010]] őszén leálltak az M7-es autópályát a Kaposvár felől érkező 61-es főúttal összekötő út Nagykanizsától délkeletre tervezet elkerülőjének építése. A kétszer egysávos, közel 3,3 kilométer hosszú út építésére kiírt közbeszerzési eljárást eredetileg az ''ENV 61 Konzorcium'' nyerte el, amelyet az ''Euroaszfalt Építő és Szolgáltató Kft.'' vezetett, tagja pedig a ''Nemzetközi Vegyépszer Zrt.'' volt. Ez idő alatt a nyomvonal kialakítása, részben aszfaltozása, valamint a vasutat keresztező híd zsaluzata és szerkezetének egy része készült el. Az eredeti befejezési határidő 2010 októbere lett volna. Időközben azonban a ''Nemzetközi Vegyépszer Zrt.'' csődvédelmet kért, a munkát befejezni hivatott ''Euroaszfalttal'' pedig [[2013]]-ban szerződést bontott a NIF Zrt. A beruházó által ezt követően kiírt közbeszerzési eljárások közül az első kettő eredménytelen volt, majd a [[2014]]-ben közzétett harmadik esetében a hat érvényes ajánlattevő közül a ''Közgép Zrt.''-t hirdették ki nyertesnek.<ref>[http://iho.hu/hir/folytatodik-a-61-es-fout-felbehagyott-nagykanizsai-elkerulojenek-epitese-150330# Folytatódik a 61-es főút félbehagyott nagykanizsai elkerülőjének építése]</ref> Az elkerülő út építése végül [[2015]]. december 18-án került csak átadásra.<ref>[http://www.letenyemedia.hu/cikkek/zala/atadtak-a-61-es-fout-nagykanizsat-elkerulo-szakaszat.html Átadták a 61-es főút Nagykanizsát elkerülő szakaszát]</ref> A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) részeként nyert támogatást. A 3,6 milliárd forintos beruházás 15 százalékát az operatív programon belüli hazai forrásból fedezték, 85 százaléka pedig európai uniós támogatás volt.