„Csoóri Sándor (költő)” változatai közötti eltérés

a
→‎Élete: vissza az előző helyre
(→‎Élete: Ki más lenne a képen?)
a (→‎Élete: vissza az előző helyre)
Esszéiben a képi és a logikai megközelítést egyszerre alkalmazza. Irodalmi pályaképek, népköltészeti és történelmi tárgyú művek, nemzeti sorskérdéseinket boncolgató írások, valamint saját életének eseményeit megörökítő esszék százait írta meg és tette közzé a hatvanas évek elejétől. [[Németh László (író)|Németh László]] és [[Illyés Gyula]] nyomdokain haladva hozta létre a magyar esszéírás egyik csúcsteljesítményét: ''„Csoóri esszéi a magyar nemzeti önismeret elmélyítésének, gazdagításának bázisai”'' ([[Görömbei András]]).
 
[[Image:Csoóri Sándor (Bahget Iskander).jpg|rightleft|thumb|200px|2009-ben ([[Bahget Iskander]] felvétele)]]
[[Szociográfia|Szociográfiát]] (''Tudósítás a toronyból'', [[1963]]), szociográfiai jellegű kisregényt (''Iszapeső'', [[1981]]), gyermekverseket (''[[Lekvárcirkusz bohócai]]'', [[1969]]; ''Lábon járó verőfény'', [[1987]]; ''[[Ördögfióka]]'', [[2006]], ''Moziba megy a Hold'', [[2008]]; ''Hova megy a hegy?'', 2011) is írt. Kósa Ferenc (''Tízezer nap''; ''Ítélet''; ''Hószakadás''; ''Nincs idő'') és [[Sára Sándor]] (''Földobott kő''; ''[[80 huszár]]''; ''Tüske a köröm alatt'') filmjeinek forgatókönyvírója volt. Összegyűjtött versei [[2000]]-ben láttak napvilágot ''(A jövő szökevénye),'' [[2004]]-ben megjelent válogatott verseinek gyűjteménye ''(Elkártyázott köpeny).'' [[2007]]-ben ''Tizenhét kő a parton'' címmel jelent meg esszékötete. [[2009]]-ben ''Harangok zúgnak bennem'' címen adott ki újabb verseskötetet.