„Kontextus (nyelvészet)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Ige egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások |
a [061] <ref> hibás központozással AWB |
||
1. sor:
A '''kontextus''' terminus eredetileg az írott [[szöveg]]re vonatkozik. Egyik meghatározása szerint szöveg olyan része, amelybe beleilleszkedik egy [[szó]], egy egyszerű [[Mondat (nyelvészet)|mondat]], egy [[összetett mondat]] vagy egy több mondatból álló részlet.<ref name="dobridor">Constantinescu-Dobridor 1998, [https://dexonline.ro/definitie/context '''context''' szócikk].</ref> Egy másik definíció szerint a kontextus szöveg egésze az egyik entitásához viszonyítva. Ez az egész egy bizonyos jelentést ad annak az entitásnak, olyat, amely különbözhet az elszigetelt entitás jelentésétől, vagy attól, amellyel más szövegben rendelkezik.<ref>TLFi, [http://www.cnrtl.fr/definition/contexte '''contexte''' szócikk, B.1.]</ref> A köznyelvben ilyen entitásnak rendszerint a szót tekintik, amelyről azt mondják, hogy csak kontextusban van jelentése.<ref name="crystal">Crystal 1998, 108. o.</ref>
A [[kommunikációtan]]ban és a [[nyelvészet]]ben a terminust kiterjesztették a szóbeli [[kommunikáció]]ra is, és több kontextustípust állapítottak meg. Nincs egység e típusok megállapításában. Rendszerint megkülönböztetnek verbális vagy nyelvi kontextust, és szituációs kontextust, melyet kommunikációs, nyelven kívüli, nem nyelvi vagy nem verbális kontextusnak, valamint [[beszédhelyzet]]nek is neveznek. Ezekhez a típusokhoz [[Eugen Coșeriu]] hozzáadja az idiomatikus kontextust, melyet az a [[nyelv]] tesz ki, amelyben a kommunikáció folyik.<ref name="bidu">Bidu-Vrănceanu 1997, 133. o.</ref>
== Verbális kontextus ==
37. sor:
* a kommunikáció helye és ideje.<ref name="kalman"/>
A szituációs kontextus általában meghatározza a beszélő által használt nyelvi regisztert, amely főleg jellegzetes szókincsben nyilvánul meg, de jellegzetes egyéb nyelvi vonásokban is.<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 407. o.</ref> Például családi és baráti körben, egyenrangú munkahelyi kollégák között stb. a legvalószínűbb a fesztelen (társalgási) regiszter használata. Egymást nem ismerő vagy csak kevéssé ismerő, egyazon vagy nem egyazon rangú személyek között, a mindennapi élet kapcsolataiban (vásárlás, a közigazgatással való kapcsolatok, szakmai kapcsolatok stb.) a szokásos (hétköznapi) regiszter a normális. Magas szintű társadalmi és kulturális közegekben, a nagyon udvarias kommunikációban, szónoklatokban stb. inkább a pallérozott regiszter használatos.<ref>Stourdzé 1971, 40–41. o.</ref>
== Jegyzetek ==
| |||