„Muraszombat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
|||
57. sor:
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Muraszombati járás]]ának székhelye volt. A járáshoz 114 kisközség tartozott 91 606 katasztrális hold területtel, lakosainak teljes száma 44 986 volt. Muraszombat volt a járási szolgabírói hivatal, a járásbíróság, az adóhivatal, a közjegyzőség székhelye. Volt itt csendőrőrs, pénzügyőrség, járási ipartestület, egyesületei közül említésre méltó a jótékony keresztény nőegylet, az izraelita ifjúsági és nőegylet, iparos és kereskedő ifjak önképző egylete, tűzoltó egylet, gazdasági fiókegylet, dalegylet, kaszinó és katolikus kör A városnak két takarékpénztára, gőzmalma, postahivatala és távíróhivatala is volt.<ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref>
A várost [[1918]] decemberében horvát félkatonai egységek, melyek korábban a délre fekvő [[Muraköz]]t elfoglalták, bevonultak Muraszombatba. Céljuk volt, hogy a területet [[Horvátország]]hoz csatolják, amivel kivívták a szlovének ellenszenvét, akik a térség Szlovéniához való csatlakozásáért lobbiztak. A magyar kormány tiltakozott a horvát katonai akció ellen, amelynek [[Párizs]]ban helyt adtak. Ennek tudatában a magyar hadsereg alakulatai kiűzték a horvátokat a városból.
A magyar revizionisták később olyan legendát terjesztettek, hogy a helyi ''vendek'' lázadtak fel önerőből és véres csata árán űzték ki a horvátokat, nagy mértékben eltorzítva ezzel a valóságot, amelyhez még mendemondákra alapozó hamis bizonyítékokat is gyártottak. Többek között tette mindezt [[Mikola Sándor]] fizikus. A ''muraszombati csata'' [[sovinizmus|soviniszta]] mítoszát még éveken át terjesztették, azzal hitegetve a közvéleményt, hogy a vendek még vérüket is készek áldozni, mert gyűlöletes számukra az, ha őket nem magyarnak, hanem szlávnak tartják.
[[1919]]-ben itt kiáltotta ki [[Tkálecz Vilmos]] a [[Vendvidéki Köztársaság]]ot, amelyet székhelyének tett néhány napra. A szlovén autonómia mozgalmak a függetlenné kikiáltandó [[Szlovenszka krajina]] székhelyének szintén ezt a várost kívánták megtenni. Még ebben az évben a [[Jugoszlávia|Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz]] csatolták, ami [[1929]]-től [[Jugoszlávia]] nevet vette fel. [[1941]]-ben átmeneti időre ismét [[Magyarország]]hoz tartozott, [[1945]] után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. [[1991]] óta a független Szlovénia része.
| |||