„Messiás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a [061] <ref> hibás központozással AWB |
→Judaizmus, kereszténység: a kabbalizmus és biblia prófécia viszonya |
||
8. sor:
A [[zsidó vallás]]ban Izrael királyát, [[Dávid zsidó király|Dávid]] egy leszármazottját, mint Isten fölkentjét jelenti. A messiásvárás az ókori zsidó állam megszűnése óta vált gyakorlattá, azóta a vallásos zsidóság erős reménye, hogy ezt a királyságot [[Isten]] helyre fogja állítani. Ez váltotta ki a [[Makkabeusok]] sikeres felkelését még a hellén uralom alatt. Mivel az Isten által felkent legnagyobb király [[Dávid zsidó király|Dávid]] volt, az ő személyéhez és utódaihoz kötődik a messiási várakozás. [[Illés próféta]] is a messiás előképe volt. Nem véletlen, hogy az [[Újszövetség]]ben leírtak szerint találgatják, hogy Jézus Illés-e.<ref>Mt 16, 13-14ː Kinek mondják az emberek az Emberfiát? Ők így feleltekː Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, megint mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának.</ref> A [[Római Birodalom|római megszállás]] alatt sok ál-messiás élt, akiről azt hitték hogy ő a Megváltó. Ilyen volt például Galileai Júdás (akit [[Josephus Flavius]] említ) és a felkelést vezető [[Zelóták|zelóta]], [[Bar Kohba]].
A [[kereszténység|keresztények]] [[Jézus]]t tekintik a megígért messiásnak. Abban a reményben élnek a keresztények, hogy a messiás elhozta az embereknek a [[megváltás]]t, azzal, hogy egyetlen áldozatot mutatott be Istennek, önmagát.
|