„Kaštela” változatai közötti eltérés

A helyi gazdaság alapját a történelem során a mezőgazdaság és a halászat képezte. A termékeny kaštelai mezőnek köszönhetően a vidék mindig bővelkedett terményekben, melyek közül a legjelentősebbek a bor és a cseresznye, de újabban a zöldségek, különösen a saláta és a paradicsom, melyek a kedvező éghajlati feltételek miatt már korán megteremnek az üvegházakban és fóliasátrakban. A 19. század második felében megépült a vasútvonal, mely Splitet kötötte össze az [[Osztrák-MagyarOsztrák–Magyar Monarchia]] többi részével. Ezzel Kaštela jelentősége is megnőtt. Hatása a 20. század elején kezdett érződni, amikor megnyíltak az első szállodák. Az legelső szállodát 1909-ben doktor Šoulavy nyitotta Kaštel Lukšićban, a leghíresebb szálloda pedig a Kaštel Stariban nyitott Palace volt (ma zárva van). Az első ipari létesítmények az I. világháború után épültek. Ilyen volt a Kaštel Sućuracban nyílt cementgyár. A város fejlődéséhez hozzájárult az elektromos energia bevezetése és a vízvezeték megépítése. A II. világháború idején a gazdaság stagnált, majd a háborús állapotok miatt visszaesett. A háború után a szocialista gazdaságpolitika ösztönözte az ipar fejlesztését, így a cementgyár után műanyaggyár, vasmű és faipari kombinát is létesült. Ennek következtében jelentősen emelkedett a kaštelai lakosság száma, viszont kedvezőtlenül hatott a mezőgazdaság és a turizmus fejlődésére. Az 1980-as évek végére sok kaštelai rendelkezett többrétű bevételi forrással, mely az állami üzemekben végzett munkából, a turizmusból és a mezőgazdaságból egyaránt származott. Jugoszlávia szétesése után a helyi gazdaság válságba került.