„A tolonc” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Sablon:Mafab.hu-film eltávolítása (WP:BÜ), apróbb javítások
Kiegészítés, forrásolás
53. sor:
 
Eközben a lány a fűszeresnél hat pakli kénes gyufát vásárol, amelyeknek lekaparja a fejét. Ő is a korcsmába megy, bort hozat, beleteszi a mérget és bele is kortyol az italba, majd szilaj táncba kezd Mrawcsákkal, mert mulatozva szeretné kilehelni a lelkét. A részeg csavargó gazdagságával dicsekszik a lánynak, megmutatja az ékszereket és a pénzt. Azzal hitegeti Liszkát, ha hozzá megy, mind az övé lesz. Liszka felismeri Kontráék értéktárgyait, ám elbizonytalanodik. Sára kéri a lányt, ne engedjen a csavargó kísértésének, maradjon becsületes. Elmondja, hogy 15 évet ült, mert letért a becsületes útról: megölte férjét, Angyal Pált. Liszka így tudja meg, hogy az öregasszony nem más, mint édes szülője; „Anyám!” kiáltással lábai elé veti magát és a rosszulléttől elalél. Sára élesztgeti lányát, kínálná a „gyógyszeres italával”, de ő nem tud inni. Mivel az asszonyt is rosszullét kerülgeti, ő húzza meg a boros flaskát. A méreg gyorsan hat és rosszul lesz. A magához térő Liszka rádöbben: anyja megitta a mérget. Hiába szeretnének együtt boldogok lenni, hiába könyörögnek az Úrhoz, az asszony előbb megvakul, majd lánya karjában leheli ki lelkét.
{{idézet3|„Minden felhőnek ezüst a szegélye... a viharok után boldog, derűs napok jönnek...”|a film feliratának befejező sora}}
 
Mrawcsákot lefogják és pandúrkézre adják, Miklós pedig aggódva öleli keblére a boldogtalan lányt, orvost hívat hozzá s kórházba viteti. Hazatér a szülői házhoz, viszi magával a kincset és tisztázza kedvesét. Kéri szüleit: tegyék jóvá, amit elkövettek kedvese ellen.
{{idézet3|„Minden felhőnek ezüst a szegélye... a viharok után boldog, derűs napok jönnek...”|a film befejező sora}}
 
Liszka négy hetet tölt a kórházban, ahol még árvábbnak érzi magát mint eddig. Még teljes gyógyulása előtt megszökik és egyenest anyja sírjához siet, hogy virágot vigyen rá. Eközben Kontráék is megérkeznek Torockóra és találkoznak a lánnyal, akivel kibékülnek. A fiatalok végre egybekelhetnek, fényes esküvőt tartanak, nagy lakodalommal. Az ifjú pár boldogan él kis falusi házacskájukban; hamarosan gyermekük is megszületik...
62. sor:
== Színészek ==
* [[Berky Lili]] – Angyal Liszka
* [[Várkonyi Mihály (színművész)|Várkonyi Mihály]] – Miklós, Kontráné fia az első urától{{refhely|Emőd 1915|azonos=Emőd 1915}}
* [[Jászai Mari]] – Ördög Sára
* Szakács Andor – Angyal Pál
73. sor:
* Gálosi Zoltán – Ábris, inasgyerek
* Kertész Endre – Lőrincz, fiatal zsidó
* Erdős Fülöp – egy közvetítőkifutó
* Nagy Adorján – a rendőrtisztrendőrfogalmazó
* [[Fekete Mihály (színművész)|Fekete Mihály]] – a börtönigazgató
* Berky József – az írnok
* Hidvéghy Ernő – orvos
* [[Ihász Aladár (színművész)|Ihász Aladár]] – egy úr a kávéházban
83. sor:
''A tolonc'' című némafilm 1914-ben készült, [[Tóth Ede (színműíró)|Tóth Ede]] [[1875]]-ben írt [[népszínmű]]ve alapján, dr. [[Janovics Jenő]], a [[Hunyadi téri színház|Kolozsvári Nemzeti Színház]] igazgatója kezdeményezésére, aki filmre adaptálta a darabot. [[Filmrendező|Rendezőnek]] az akkor virágzó [[Dánia|dán]] Nordisk cég stúdiójában tett tanulmányútról éppen hazatért [[Kertész Mihály]]t, [[operatőr]]nek pedig a [[Bécs]]ben tanulmányokat végzett fényképészt, [[Fekete László (operatőr)|Fekete Lászlót]] kérte fel.
 
A [[film]] a Janovics által vezetett [[Proja Filmgyár]] produkciójában készült.{{jegyzet|A Proja cég neve betűszó: a nemzetközi piaccal rendelkező [[Projectograph]] és a tulajdonos, dr. Janovics Jenő vezetéknevének első szótagjaiból rakták össze.}} A forgatás június elejétől július 15-ig tartott;{{refhely|Fidalgo 2010}} nagyobbrészt a cég [[kolozsvár]]i stúdiójában és a [[Kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera (épület)|Nyári Színkör]] mögötti, széltől védett, zárt, lepadlózott térségen kialakított „szabadtéri műteremben” zajlott, a külsős felvételek pedig a város utcáin, [[Torockó]]n, a [[Tordai-hasadék]]nál, és az [[Aranyos]] partján készültek, a [[Nemzeti Színház]] és a kor jeles kolozsvári [[színész]]eivel.{{refhely|A Filmtett híre}} Mivel Kolozsváron akkor még nem volt megfelelő laboratórium, e munkálatokat a Frölich János és Fodor Aladár budapesti Kino-Riport filmgyárbanfilmgyárában végezték el.{{jegyzet|{{CitPer |szerző=[[Korda Sándor (filmrendező)|Korda Sándor]] (szerk.) |cím=PROJA-filmek|alcím=(reklám) |periodika=Mozihét - Kino-Woche |év=1915 |hónap=02 |nap=14 |évfolyam=1 |szám=1 |oldal=37 |egyéb=PDF: 45,9 MB |url=http://misc.bibl.u-szeged.hu/18143/1/mozihet_1915_001.pdf |elér=2019-07-30 |archívurl=https://web.archive.org/web/20190730122147/http://misc.bibl.u-szeged.hu/18143/1/mozihet_1915_001.pdf |archívdátum=2019-07-30}}}}
 
A film forgatása során, június elején egy kisebb incidens történt. Az egyik jelenet felvétele közben, amikor Ördög Sárának egy arra haladó hintót kellett megállítania, hogy a benne ülőknek kártyát vessen, a kocsi a kelleténél hamarabb indult tovább, s sárhányója eltörte Jászai Mari egyik bordáját. A kórházba került színésznő a rendezőt hibáztatta, aki viszont nem ismerte el felelősségét. A helyzet annyira elmérgesedett kettőjük között, hogy Jászai a forgatást követő bankett előtt visszautazott Budapestre.{{refhely|Balogh 2008}}
92. sor:
A film még el sem készült, máris per tárgya lett. [[Pásztory Móric Miklós|Pásztory M. Miklós]] népszínmű-adaptáció sorozata második darabjaként szerette volna megfilmesíteni ''A toloncot'', ezért bírósághoz fordult, hogy tiltsák be a Janovics-produkcióban készült alkotás vetítését. A pert azonban elvesztette, mivel Tóth Ede népszínművének eredeti kéziratára maga a szerző írta rá, hogy művét [[közkincs|közkinccsé]] nyilvánítja.{{refhely|Balogh 2008}}
 
Az elkészült alkotást a korabeli lapok „a legelső jó magyar filmnek” nevezték.{{refhely|A Filmtett híre|A kolozsvári ''Újság'' kritikája.}} A népszínmű-adaptáció jelentős erkölcsi és anyagi sikert hozott mind Janovics Jenőnek, mind pedig a forgalmazó Projectograph Rt.-nek. A Philipp és Pressburger cég megszerezte a külföldi forgalmazás jogát, így az alkotást nagyon korán vetíteni kezdték Ausztriában és Németországban is, sőt az alkotás felkerült a berlini filmbörze jegyzékére is. Ősbemutatójára [[1915]] februárjában [[Bécs]]ben került sor. Ezt követően [[március 1.|március 1]]-jén Budapesten (Apolló, Tivoli), majd [[március 20.|március 20]]-án [[Kolozsvár]]ott (Egyetem mozgó) volt díszbemutató.{{refhely|Fidalgo 2010}} AAz kolozsvári előadáshozalkotáshoz [[Emőd Tamás]] írt prológot, amit a mű főpróbáján maga a rendező, Kertész Mihály mondott el, a film kolozsvári bemutatóján pedig a Kolozsvári Nemzeti Színház művésze, [[Fáy Flóra]] szavalt el.{{azonos|Emőd 1915}}{{h|A Hangosfilm adatbázisa}}
 
A kritikusok jól fogadták a produkciót. Kiemelték: ''A tolonc'' túlhaladta azt a korszakot, amikor a nézők még főleg azért szerették a hazai filmet, mert magyar, és emiatt még hibáit is hajlandóak voltak elnézni. Dicsérték a [[színész]]ek, különösen Jászai Mari, Berky Lili, Várkonyi Mihály és Szentgyörgyi István alakítását, természetes játékát, bár akadt, aki megjegyezte: a jó játék ellenére hiányzik Jászai Mari jellemző orgánuma.{{refhely|Balogh 2008|”Jászai Mari mint Ördög Sára jól játszott, habár e filmen távolról sem bírta a nézőket úgy elragadni, mint ahogy ezt a Nemzeti Színházban szokta, mert a filmen természetesen hiányzik az orgánum ereje” – írta a Mozgófénykép Híradó 1915-ben.}} Mások a külső helyszínek megválasztásáért rajongtak, hiszen Kolozsvár egy sor festői részlete elevenedik meg a vásznon. [[Merza Gyula]] néprajzkutató különösen az esküvői jelenetekben feltűnő [[kalotaszegi népviselet]]et és a környékbeli tájakon felvett képsorokat méltatta: „Magunk előtt látjuk a torda-torockói utat háttérben a vadul szaggatott szirtekkel, a bájos Aranyos menti tájakat a Leánykővel, majd a Székelykő lépcsőzetes kolosszusait.”
131. sor:
*{{hely|Duna mozi 2010/3}}{{CitWeb |url=http://nava.hu/id/967040/ |szerző= |cím=Duna mozi |alcím=Kulturális magazin 2010/3 |weblap=nava.hu |hely=Budapest |kiadó=[[NAVA]] |dátum=2010-03-27 |elér=2017-03-16 |archívurl=https://web.archive.org/web/20170316150642/http://nava.hu/id/967040/ |archívdátum=2017-03-16 |egyéb=TARTALOM: 00:00–13:55 – Kertész Mihály 1914-ben készült, elveszettnek hitt némafilmje: A tolonc; NYILATKOZÓ: Cselényi László, elnök, Duna Televízió; Balogh Gyöngyi, filmtörténész, Magyar Nemzeti Filmarchívum}}
*{{hely|Fidalgo 2010}}{{CitWeb |url=http://www.filmintezet.hu/hirek/kertesz/MichaelCurtiz_EuropeanFilmography.pdf |szerző=Miguel A. Fidalgo |cím=Michael Curtiz European Filmography |alcím=A tolonc |weblap=filmintezet.hu |nyelvkód=en |hely=Budapest |kiadó=[[Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet|MaNDA Filmintézet]] |dátum=2010-04-08 |oldal=2 |elér=2017-03-18 |formátum=PDF |méret=163 KB |archívurl=https://web.archive.org/web/20160304224000/http://www.filmintezet.hu/hirek/kertesz/MichaelCurtiz_EuropeanFilmography.pdf |archívdátum=20160304 |idézet=RD: Wien, 25/II/1915; Budapest, 1/III/1915 [Kolozsvár, 5/II/1915] |archiveurl=https://web.archive.org/web/20111001132028/http://www.filmintezet.hu/hirek/kertesz/MichaelCurtiz_EuropeanFilmography.pdf |archivedate=2011-10-01 }}
*{{hely|Emőd 1915}}{{CitPer |szerző=[[Emőd Tamás]] |cím=A tolonc |alcím=Prológus |periodika=Mozihét - Kino-Woche |év=1915 |hónap=02 |nap=14 |évfolyam=1 |szám=1 |oldal=27 |egyéb=PDF: 45,9 MB |url=http://misc.bibl.u-szeged.hu/18143/1/mozihet_1915_001.pdf |elér=2019-07-30 |archívurl=https://web.archive.org/web/20190730122147/http://misc.bibl.u-szeged.hu/18143/1/mozihet_1915_001.pdf |archívdátum=2019-07-30}}
 
==További információk==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/A_tolonc