„Csang-o–4” változatai közötti eltérés

A Chang'e-4 küldetés eredetileg [[2015]]-re volt tervezve, de módosították a küldetés céljait, így a szondát helyi idő szerint [[2018]]. [[december 7.|december 7-én]] 18:23-kor [[Kína|Délnyugat-Kínából]] egy [https://en.wikipedia.org/wiki/Long_March_3B| Long March 3B] [[hordozórakéta|hordozórakétával]] indították útnak. Az 1200 [[kilogramm]] össztömegű kínai holdszonda egy 140 kilogramm tömegű rovert vitt magával, a [https://en.wikipedia.org/wiki/Yutu_(rover)| Yutu] 2-őtt (jelentése: Holdi nyuszi). Az űrhajó December 12.-én állt Holdkörüli pályára. Végül Január 3.-án elérte a Hold déli féltekéjének felszínét, a leszállási hely a [https://en.wikipedia.org/wiki/Von_K%C3%A1rm%C3%A1n_(lunar_crater)|Von Kármán kráter].<ref>[https://www.nasaspaceflight.com/2019/01/china-returning-moon-change-4-mission/ A leszállás híre a [[NASA]] oldalán.]</ref>

A küldetést két egység határozza meg, a landoló egység és egy holdjáró rover. A Chang'e-4, landolóegység segítségével alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek majd. Az egység energiaellátásáról [[Radioizotópos termoelektromos generátor]] gondoskodik.<ref>[https://www.nasaspaceflight.com/2019/01/china-returning-moon-change-4-mission] nasaspaceflight.com</ref> A Yutu 2 rover vizsgálni fogja a Hold felszínét, felszíni formáit, ásványi összetételét és más környezeti viszonyokat is, [[napelem]]ekkel van felszerelve. 20 kg-os teherbírással rendelkezik, és képes valós idejű videóátvitelre. Rendelkezik egy [[panoráma]] kamerával (PCAM), mely képes három [[dimenzió]]-s fényképek készítésére.

A landoló egység növényi magokat is vitt magával, melyek 2019. január 15.-én kikeltek, mely oriásióriási eredménynek számít. A keltető szélsőséges időjárást kell elviseljen, ugyanis éjszaka -180, nappal +140 Celsius fokos a hőmérséklet. A rover elküldte már az első méréseket és képeket.