„Mária román királyné” változatai közötti eltérés

„Nagy” '''Mária román királyné''', született '''Mária edinburghiedinburgh-i hercegnő''' ([[Angol nyelv|angolul]]: ''Princess Marie of Edinburgh'', [[Német nyelv|németül]]: ''Prinzessin Marie von Sachsen–Coburg–Gotha'', [[Román nyelv|románul]]: ''Regina Maria a României'', teljes nevén ''Marie Alexandra Victoria''; Ashford, [[1875]]. [[október 29.]] – [[Sinaia]], [[1938]]. [[július 18.]]) edinburghiedinburgh-i, brit és szász–coburg–gothai hercegnő, házassága révén [[Román Királyság|Románia]] királynéja.

[[Kép:Marie of Edinburgh Arms.svg|leftbal|70px]]

Mária hercegnő az Eastwell Parkban született [[1875]]-ben, [[I. Alfréd szász–coburg–gothai herceg|Alfréd brit királyi és edinburghiedinburgh-i herceg]] és [[Marija Alekszandrovna Romanova orosz nagyhercegnő|Marija Alekszandrovna orosz nagyhercegnő]] legidősebb leányaként. [[december 15.|December 15]]-én]] a [[windsor]]i királyi kastély magánkápolnájában keresztelték meg [[anglikán egyház|anglikán]] hitreszertartást szerint, keresztszülei között ott volt [[Marija Alekszandrovna orosz cárné]], [[III. Sándor orosz cár|Alekszandr Alekszandrovics orosz cárevics]], [[Alexandra brit királyné|Alexandra walesi hercegné]] és [[Alexandrina badeni hercegnő|Alexandrina szász–coburg–gothai hercegné]].

A kor szépségeként számon tartott Mária hercegnőbe hamar beleszeretett elsőfokúelső unokatestvére, [[V. György brit király|György walesi herceg]], aki házassági ajánlatot is tett a hercegnőnekneki. Mindkettejük édesapja támogatta a tervet, ellenben Mária édesanyja, Marija Alekszandrovna heves ellenszenvet érzett a brit királyi családcsaláddal irányábaszemben, és megakadályozta a frigyet. A volt orosz nagyhercegnő azt szerette volna, ha leánya valamelyik külföldi uralkodócsaládba házasodik be. Mária hercegnőnek egy ideig udvarolt [[II. Miklós orosz cár|Nyikolaj Alekszandrovics orosz cárevics]] is, a nagyherceg szívét és kezét végül mégis [[Alekszandra Fjodorovna orosz cárné (1872–1918)|Alix hesseni hercegnő]] nyerte el.

A hercegnő felkeltette [[Erzsébet román királyné]] figyelmét is., A királynéaki megfelelő feleséget keresett unokaöccse és egyben örökbefogadott fia, [[I. Ferdinánd román király|Ferdinánd román királyi és hohenzollern–sigmaringeni herceg]] számára. A herceg a szép Elena Văcărescu román arisztokrata leány kegyeiért küzdött, választását azonban amellett, hogy a király ellenezte, lehetetlenné tette a román alkotmány is. A román uralkodó unokatestvéréhez, [[II. Vilmos német császár]]hoz fordult segítségért, aki Mária hercegnőt ajánlotta feleségként. [[1893]]. [[január 10.|január 10]]-én]] Ferdinánd herceg három esküvői szertartás – polgári, katolikus és protestáns – keretében [[Sigmaringen]] kastélyában házasságra lépett Mária hercegnővel. Kapcsolatukból hat gyermek származott:

* [[Erzsébet görög királyné|Erzsébet királyi hercegnő]] (1894–1956), házassága révén [[Görögország]] királynéja

* [[Mária jugoszláv királyné|Mária királyi hercegnő]] (1900–1961), házassága révén [[Jugoszlávia]] királynéja

* [[Ilona román királyi hercegnő|Ilona királyi hercegnő]] (1909–1991), házassága révén osztrák főhercegné, magyar és cseh királyi és toszkánai[[toszkána]]i hercegné

Annak ellenére, hogy hat gyermekük született, Ferdinánd herceg és Mária hercegné házassága mégsem volt boldog. Az utolsó gyermek, Mircea herceg születése előtt a hercegné viszonyt folytatott [[Barbu Știrbey]] herceggel és herceg-politikussal; Mircea hercegnek pedig barna szeme volt, szemben Ferdinánd és Mária kék szemszínével. Ilona hercegnő biológiai apjáról a történészek máig vitát folytatnak; noha a hercegnő későbbi elmondása szerint ténylegesen Ferdinánd király leánya volt. Mária hercegné bensőséges viszonyban állt egy amerikai színésznővel, [[Loie Fuller]]rel is; a szóbeszéd szerint a kapcsolat kettejük között több volt puszta barátságnál.

''„Mária hercegnő nagyon bájos, szereti a táncot, a színházat és a legkülönfélébb sportokat. Sajnos elég gőgös, és legalábbis mostanáig nem tudta elnyerni a román nép rokonszenvét”''<ref>Boulay; 62. oldal</ref> – írta Erzsébet királyné nem sokkal a trónörökös házasságkötését követően. A két asszony között bizonyos mértékig rivalizálás alakult ki, hiszen mindketten nagyravágyóak és írói tehetséggel megáldottak voltak. [[1914]]. [[október 10.|október 10]]-én]] I. Károly király halálával Ferdinánd hercegre száll a korona, ámbár koronázására nem kerül sor az [[első világháború]] miatt. ''„Királyné vagyok! Népemhez tartozom, érte kell élnem, és lelkemben a félelemnek nincs többé helye…”''<ref name=autogenerated1>Boulay; 63. oldal</ref> – emlékezett meg trónra kerülésének napjáról Mária királyné.

[[Fájl:Queen Mary of Romania 2.jpg|thumbbélyeg|leftbal|180px|„Nagy” Mária, Románia királynéja]]

Az új királyné hamar megnyerte magának az emberek rokonszenvét önfeláldozó magatartásával és példamutatásával. Az egykori anyakirálynéhoz hasonlóan ő is személyesen ápolta a sebesült katonákat a [[Nemzetközi Vöröskereszt|Vöröskereszt]] önkénteseként; valamint ''Országom'' címmel írt könyvének eladásából származó minden bevételét a Vöröskereszt számára ajánlotta fel. A háborút súlyosbító [[tífusz]]járvány idején is folytatta ápolói tevékenységét: ''„Ez [a bátorság] nem érdem. Nekem sebezhetetlennek kell lennem!”''.<ref name=autogenerated1 />. Jószolgálati tevékenységei mellett a politikában is jelentős szerepet játszott; részt vett a román háborús tervezet kidolgozásában is, melyhezamelyhez kapcsolatai révén az [[Amerikai Egyesült Államok]]tól szerzett pénzt kapcsolatai révén. A háború végeztével [[Ion Brătianu]] miniszterelnök segítségül hívta a királynét [[Versailles]]-ba, hogy az uralkodóné képviselje országát, és járjon el érdekében a nagyhatalmak vezetőinél. A királyné lépése nagy szenzációnak számított, a sajtó a „Regina soldat” (Katonakirályné) nevet adta a királynénakneki, utalva ezzel politikai szerepvállalására. Közbenjárásának köszönhetően Románia megszerezte [[Erdély]]t, [[Besszarábia|Besszarábiát]], illetve [[Bukovina (régió)|Bukovina]] és a [[Bánság]] egyes részeit.

[[1922]]. [[október 15.|október 15]]-én]] az erdélyi Gyulafehérvár, azaz Alba Iulia városában bizánci pompát idéző keretek között királlyá és királynévá koronázták a román uralkodópárt. A ceremónia alkalmából külön katedrálist építtettek; a „nagy” jelzővel illetett Mária királyné saját maga tervezte meg bizánci stílusú koronáját. A fejéket a Falize-ház készítette el, és I. Ferdinánd király helyezte felesége fejére. A hatalmas népszerűségnek örvendő királyné azzal fejezte ki ragaszkodását országa irányába, hogy előszeretettel öltött magára román népviseletet, legtöbb bútora népművészeti elemeket hordozott. A királyné későbbKésőbb még anglikán hitétvallását is feladta; átkeresztelkedett a [[román ortodox egyház|román ortodox]] vallásra. MáriaA királynét a népművészet mellett érdekelte a festészet, a zene és kertművészet is. Elődjéhez hasonlóan tehetségesen írt könyveket és egyéb irodalmi műveket. A romániai francia nagykövet jellemzése szerint ''„…páratlan angol tökéletesség, harmóniában a varázsos szláv vonzerővel és a ragyogó szépséggel…”.''<ref name=autogenerated1 />. A királynét, aki kedvelte a finom ékszereket és a szép ruhákat, kora egyik legelegánsabb asszonyának tartották.

Kapcsolata legidősebb fiával, Károly herceggel kezdetben jól alakult; idővel azonban a trónörökös neheztelni kezdett édesanyjára a Știrbey herceggel fenntartott románc miatt. Mária királyné dinasztikus kapcsolatot teremtő hitvest óhajtott fiának; Károly herceg viszont [[1918]]-ban titokban feleségül vette [[Janka Lambrino|Janka Zizi Lambrinót]], mit sem törődve az ezt tiltó alkotmánnyal és szülei elvárásával. A házasság nyilvánosságra kerülése nagy botrányt kavart, nemcsak a közvéleményben, de a királyi családban is. Lambrinót és a trónörököstől született fiát [[Franciaország]]ba száműzték, házasságukat felbontották. A szülői akarattal továbbra is dacoló herceg kénytelen volt [[1921]]. márciusában feleségül venni [[Ilona görög királyi hercegnő]]t, a görög király leányát. A kezdetektől fogva boldogtalan házasságból egyetlen gyermek, [[I. Mihály román király|Mihály herceg]] született. A trónörökös viszonyt kezdett egy katonatiszt nejével, [[Magda Lupescu]]val, majd [[1926]]. [[január 1.|január 1-jén]]-jén lemondott a trón iránti igényérőltrónigényéről. Így amikor [[1927]]. [[július 20.|július 20]]-án]] meghalt I. Ferdinánd király, a trónon unokája, Mihály herceg követte. A hatéves gyermeket édesanyja, Ilona hercegné és Mária anyakirályné vezette beiktatásán. Miután Károly herceg mégis visszatért Romániába, és saját fia ellenében II. Károly néven királlyá kiáltotta ki magát, Mária anyakirályné visszavonult a nyilvánosságtól.

A számára építtetett [[Balcsik-palota|Balcsik-palotában]] talált otthonra, ahol idejét könyvírással töltötte. Memoárjainak ''Az életem története'' címet adta, és ekkoriban fogadta el a [[bahái hit]]et. [[1938]]. [[július 18.|július 18]]-án]] hunyt el [[Sinaia]] kastélyában; halálhíre megdöbbenést és mély megrendülést váltott ki a román népből. Kívánságának megfelelően [[Bukarest]]ben tartották temetési szertartását, majd [[Curtea de Argeș]]ben, a román királyi család mauzóleumában helyezték örök nyugalomra, férje oldalán. Szívét különválasztották testétől; a királyné számára oly kedves Balcsik-palotában őrizték. [[1940]]-ben, amikor [[Balcsik]] bolgár fennhatóság alá került, a szíve átkerült a [[törcsvári kastély]]ba. 2015 novemberében a szívet a Román Nemzeti Múzeum átadta a [[sinaia]]i Pelisor-kastélynak.<ref>{{CitWeb |url=http://museum.hu/hir/4992/Hazaszallitottak_Maria_roman_kiralyne_szivet|cím= Hazaszállították Mária román királyné szívét|dátum=2015-11-03|elér=2015-11-03}}</ref>

== Források és irodalomJegyzetek ==

{{forrásokjegyzetek}}