„Ősrobbanás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a szokásos megfogalmazás |
Link javítása. |
||
12. sor:
Az ősrobbanás-elmélet azon a megfigyelésen – az úgynevezett [[Hubble-Lemaître-törvény]]en (2018 előtt Hubble-törvény) – alapul, mely szerint a [[galaxis]]ok színképvonalai [[vöröseltolódás]]t szenvednek. Ez a tény a [[kozmológia]] elméletével összevetve azt mutatja, hogy a [[metrikus tér|tér]] az [[általános relativitáselmélet]] [[Friedmann–Lemaître–Robertson–Walker-metrika|Friedmann–Lemaître-modellje]] szerint folyamatosan tágul. Ha a múltba [[matematika|extrapoláljuk]] az univerzum jelenlegi állapotát, akkor ezek a megfigyelések azt mutatják, hogy a világegyetem egy olyan állapotból kezdett tágulni, melyben az anyag és az [[energia]] rendkívüli hőmérsékletű és végtelen sűrűségű volt.
Az ''ősrobbanás'' kifejezést szűkebb értelemben arra az időpontra értik, amikor a megfigyelt tágulás elkezdődött – számítások szerint 13,8 milliárd évvel ezelőtt (0,2%-os pontossággal) –, tágabb értelemben pedig arra az uralkodó kozmológiai elgondolásra ([[paradigma|paradigmára]]), mely a világmindenség keletkezését és fejlődését eszerint magyarázza, valamint az elemek keletkezését is ennek felelteti meg az [[Ralph Asher Alpher|Alpher]]–[[Hans Albrecht Bethe|Bethe]]–[[George Gamow|Gamow]]-elmélet által leírt elsődleges [[nukleoszintézis]] során.<ref>R. A. Alpher, H. A. Bethe, G. Gamow, "The Origin of Chemical Elements,"''Physical Review'' '''73''' (1948), 803.</ref>
Az ősrobbanás-elmélet egyik következménye, hogy a mai univerzum állapota jelentősen eltér a múltbeli és jövőbeli állapottól. Ebből a modellből [[George Gamow]] [[1948]]-ban megjósolta a [[kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás]]t,<ref>G. Gamow, ''Nature'' '''162''' (1948), 680.</ref> amelyet az [[1960-as évek]]ben fedeztek fel, és az elmélet bizonyítékaként szolgált a rivális elmélettel, az állandó állapotú (steady state) világegyetemmel szemben.
| |||