„Tuzson János (katona)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
pontosítások |
|||
24. sor:
Június 18–19-én [[Leánykahavas|Sibothnál]] próbálta meg fenntartani a beözönlő oroszokat, megakadályozva, hogy az ellenség megkerülje a tömösi hadállást.<ref>{{cite book |author=Orbán Balázs |authorlink=Orbán Balázs (író) |title=[[A Székelyföld leírása]] |series=VI. Barczaság |chapter=XXII. A rosnyói völgy: Erdenburg, Ferenczlyuk, és két Vidombak és Siboth. |year=1868 |publisher=Ráth Mór |location=Pest}}</ref> Augusztus 1-én mintegy {{szám|1000}} fős székely csapatával szembeszállt a {{szám|12000}} főt számláló, [[Alekszandr Nyikolajevics Lüders]] vezette cári és az [[Eduard Clam-Gallas]] vezette császári haderővel a [[Hargita (hegység)|Hargita-hegység]]ben fekvő [[Nyerges-tető]]nél, megpróbálván megakadályozni, hogy az ellenség bejusson a [[Kászoni-medence|Kászoni-medencébe]]. A székelyek hosszú ideig sikeresen kitartottak, azonban az orosz-osztrák sereg bekerítéssel fenyegette őket, így Tuzson feladta a hadállásokat és elvonult, majd megmaradt katonáival [[Gál Sándor (tábornok)|Gál Sándor]]hoz csatlakozott. A fegyvert [[Zsibó]]nál tette le augusztus 25-én.{{refhely|azonos=S72}}
Egyes legendák szerint a Nyerges-tetőnél Tuzsonnak mindössze 200 katonája volt, és egy román pásztor vezette a hátukba az ellenséges hadakat,<ref>{{cite web |url=https://24.hu/tudomany/2019/08/01/szabadsagharc-szekely-nyerges-teto-tuzson-janos/ |title=Úgy álltak helyt a székelyek, mint a spártai 300 |date=20190801 |accessdate=20190808 |publisher=24.hu}}</ref> azonban ezt sem a történészek, sem Tuzson visszaemlékezései nem erősítik meg.{{refhely|Süli|78. o.}}<ref name=szobor>{{cite web |url=http://www.3szek.ro/load/cikk/27375/tuzson_janos_honvedornagy_szobra_kezdivasarhelyen |title=Tuzson János honvédőrnagy szobra Kézdivásárhelyen |date=20100317 |accessdate=20190808 |publisher=Háromszék}}</ref>
== Emlékezete ==
| |||