„Budapesti Operettszínház” változatai közötti eltérés

===Előzmények===

[[Somossy Károly|Singer Károly]], aki időközben nevét Somossyra magyarosította, összeveszett az egyik igazgatóval, Carlé Henrikkel (a Carlé fivérek vezették az 1870-es években a legnépszerűbb varietéket), aki őt minden felmondás nélkül azonnal elbocsátotta. Megvásárolta Bródy Zsigmondtól a Nagymező utca 17. szám alatti házat, majd [[Fellner és Helmer]] építészekkel átalakíttatta mulatóvá. A '''Somossy Orfeum''' 1894-ben nyílt meg. A külföldi sztárok mellett fellépett többek között [[Módl József]], [[Rück Nándor]], [[Werner Móni]], [[Seidl Albert]], [[Rienzi Mariska]] is. Fő attrakciója [[Carola Cecília]] volt, de Somossy Pestre hozatta a [[Barrison-lányok]]at{{wd|Q4863769}} is, akik pikáns dalokat énekeltek. A költséges üzemeltetés, a luxushonoráriumok miatt 1899-ben az orfeum csődbe ment. Somossy átadta [[Waldmann Imre|Waldmann Imrének]], aki ''Fővárosi Orfeum'' néven folytatta a mulató működését 1916-ig. A műsoron változatlanul külföldi artisták, arab, indiai énekesek, alpesi és olasz együttesek szerepeltek, de volt „Csodabarlang” vízijáték és élő fényképek is. Néha például a bécsi [[Burgtheater]] művészei is vendégszerepeltek, vagy [[Paul Lincke]]{{wd|Q712729}} ''Frau Luna'' című operettjét adta elő egy bécsi társulat, sőt később [[Max Reinhardt]] és berlini együttese is fellépett itt. A változatlanul német nyelvű műsorban helyet kaptak [[Albach Jacques]], [[Baumann Károly]] és [[Gyárfás Dezső]], vagy [[Linder Riza]], [[Huszár Pufi|Huszár Károly]], [[Ferenczy Károly (színművész)|Ferenczy Károly]] és [[Tanay Frigyes]] is magyar nyelvű előadásikkal. Waldmann nagy érdeme, hogy helyet adott [[Zoltán Jenő (színigazgató)|Zoltán Jenő]] újságíró ''[[Tarka Színpad]]'' kabaréjának, de a tönkremeneteltől ez sem mentette meg. Az épületet Ben Blumenthal vette meg s építtette át.<ref>''Somossy Orfeum'' {{SzínhLex||http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz23/265.html}}</ref><ref>Kemény Gyula: [http://mcteka.shp.hu/hpc/web.php?a=mcteka&o=090409_fkii_jubalb_BnZz Artisták Pesthen és Budapesten (2. rész)] (Békásy Jenő és Seidl Albert (szerk.) Jubileumi Album 1897-1922 Kiadja a Magyarországi Artista Egyesület 25 éves fennállásának emlékére (33-38. o.) alapján), Cirkuszi Akrobatika 9. évf. 4. sz., ''Cirkuszi akrobatika'' alapkutatási és szakmódszertani periodika; Magyar Cirkusztörténeti és -elméleti Kutató Alapítvány (McTEKA), mcteka.shp.hu (http://epa.oszk.hu/01400/01461/00034/pdf/EPA01461_cirkuszi_akrobatika_2016_4_09.pdf epa.oszk.hu])- 2016. tél.</ref>