„Kabos Gyula” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Pályája: jav. (nem is értem, a forrásban /Színészkönyvtár/ is ez van, mitől lett ez így megkavarva), kieg+ref-ek |
a →Pályája: +{{wd, j. |
||
49. sor:
1919. március 8-án házasságot kötött Puhalag Máriával (dr. Surányi Imréné), nem sokkal később született meg közös gyermekük Kabos István György.
1920 márciusa<ref>''Az Andrássy-uti Színház műsora'', Budapesti Hírlap 40. évfolyam 65. szám - 1920. március 16. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirlap_1920_03/?pg=124 adtplus.arcanum.hu])</ref> és 1923 decembere között az [[Andrássy úti Színház]] tagja volt, ahol 44 egyfelvonásos színdarabban és tréfában játszott, miközben szerzőként<ref>''Testvérek'' (30. old.), [http://epa.oszk.hu/02300/02343/00338/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1921_02.pdf Színházi Élet X. évf. 2. szám], epa.oszk.hu - 1921. január 9-15.</ref> is működött. 1924 januárjától<ref>''Kabos Gyula a Vígszínházhoz szerződött'', Pesti Hírlap 46. évfolyam 26. szám - 1924. január 31. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiHirlap_1924_01/?pg=393 adtplus.arcanum.hu])</ref> a [[Vígszínház]]hoz szerződött. A Renaissance Színházban kapta élete első címszerepét és első fővárosi főszerepét, [[Szemjon Juskevics]]{{wd|Q4535566v}} ''Szonkin és a főnyeremény''
Színi mestersége mellett [[1929]] novemberétől hat hónapra a színház igazgatója lett, amit [[Fővárosi Művész Színház]]ra keresztelt. Először [[Zsolt Béla]] ''Erzsébetváros'' c. darabját mutatták be, mely vezetése alatt a színház legnagyobb sikere volt. Igazgatói vállalkozása azonban hamarosan megbukott és elvesztette vagyonát.<ref>''Ma délelőtt megkezdte működését Budapesten a második színész-igazgató - Kabos Gyula elfoglalta hivatalát'', Magyarország 36. évfolyam 263. szám - 1929. november 19. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Magyarorszag_1929_11/?pg=250 adtplus.arcanum.hu])</ref><ref>''Rendező és főszereplő nyilatkoznak Zsolt Béla „Erzsébetváros“ című darabjáról'', Magyar Hirlap 39. évfolyam 269. szám - 1929. november 26. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarHirlap1891_1929_11/?pg=352 adtplus.arcanum.hu])</ref><ref>''A Fővárosi Művész Színház végleg bezárta kapuit''; ''Góth Sándor elvileg megállapodott a Fővárosi Művész Színház bérletére'', Budapesti Hírlap 50. évfolyam 117. szám - 1930. május 24. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/BudapestiHirlap_1930_05/?pg=384 adtplus.arcanum.hu])</ref><ref>''Megdőlt egy régi megállapítás: a színház könnyen születik és nehezen hal meg'', Esti Kurir 8. évfolyam 119. szám - 1930. május 27. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/EstiKurir_1930_05/?pg=282 adtplus.arcanum.hu])</ref><ref>''Kabos Gyula londoni színész szeretne lenni - Tanulságos beszélgetés egy színésszel, aki megbánta, hogy színigazgató volt'', Az Est 21. évfolyam 149. szám - 1930. július 4. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/AzEst_1930_07/?pg=53 adtplus.arcanum.hu])</ref><ref>''A színházak adótartozásai'', Pesti Hírlap 52. évfolyam 177. szám - 1930. augusztus 6. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiHirlap_1930_08/?pg=128 adtplus.arcanum.hu])</ref><ref>''Kabos Gyula pervesztes lett'', 8 Órai Ujság 16. évfolyam 276. szám - 1930. december 3. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/8OraiUjsag_1930_12/?pg=23 adtplus.arcanum.hu])</ref>
| |||