„Jovan Ristić” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Robot: szubcsonkjelzés-időbélyeg pótlása |
csonkig |
||
1. sor:
{{személy infobox}}
Jovan Ristić (egyes forrásokban ''Risztics János'' vagy ''Jovan'') {{szülhal}} szerb politikus, diplomata és történész.
== Élete ==
Felsőbb tanulmányait [[Heidelberg]]ben, [[Berlin]]ben és [[Párizs]]ban végezte.
1854-ben lépett a szerb állam szolgálatba, hamarosan a külügyminisztériumban vezető beosztásba (nacselnik) került. 1860-ban diplomáciai ügyvivővé nevezték ki, így 1862-ben ő vezette [[Konstantinápoly]]ban a portával folyó tárgyalásokat az ügyben, hogy a törökök Szerbiából kivonuljanak. Eljárása sikeres volt, a mennyiben 1862-ben a törökök, néhány vár kivételével, majd 1867-ben teljesen elhagyták az országot.
1867. végén miniszterelnök és külügyminiszter lett, de csak néhány hétre, azután külön küldetésbe indult [[Szentpétervár]]ra. Azonban útközben értesült Mihály fejedelem meggyilkoltatásáról, mire Párizsba küldték, hogy az ifjú Milán fejedelmet haza kísérje.
1868. júliusban a szkupstina (szerb gyűlés) beválasztotta a régensségbe Milán nagykorúságáig (1872. augusztus), külügyminiszterré, 1873-ban pedig miniszterelnökké lett, e tisztétől azonban még ugyanazon év novemberében visszalépett 1875 szeptemberében harmadszor is kinevezték miniszterelnökké, bár ismét csak néhány hónapra.
1876. április havában újra meghívták a kormány élére. A berlini kongresszuson (1879) ő képviselte Szerbiát, és neki köszönhető Szerbia függetlenítése és területi nagyobbodása.
1880 októberében megvált a miniszterelnökségtől, magánéletbe vonult és irodalmi munkásságának élt.
1887-ben ötödször is miniszterelnök és külügyminiszter lett, de még ugyanazon év decemberében megvált ezen állásától. 1890. március elején Milán király első régenssé nevezte ki Sándor nagykorúságáig.
Az 1893 április 14—15. éjjelén elkövetett államcsíny után le kellett mondania és végleg visszavonult a politikai élettől. 1899-ben a belgrádi tudományos akadémia elnökévé választották.
[[Mikszáth Kálmán (író)|Mikszáth Kálmán]] ''Risztics''ként cikkezett róla.<ref>[https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/365033/default/doc_url/mikszath_cikkek_I.pdf Mikszáth Kálmán összes művei; 61. kötet] Cikkek és karcolatok XI. 1881. január-július, Kritikai kiadás, mandadb.hu</ref>
== Művei ==
;Szerb nyelven írt művei
* Szerbia külpolitikai viszonyai 1848—72 (Belgrád 1887-1901, 3 köt.)
* Szerbia diplomáciai története 1875-78 (u. o. 1896—98, 2 köt.)
* Mihály fejedelem külső politikájának utolsó éve (u. o. 1895)
;Magyarul megjelent művei
* Szerbia külügyi viszonyai az újabb időben (Romanecz Mihály fordításában, Nagybecskerek, 1892)
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*Jovan Ristić: [https://archive.org/details/szerbiaklgyivis01ristgoog/page/n5 Szerbia külügyi viszonyai az újabb időben], magyar kiadás: Pleitz Fer. Pál Könyvnyomdája, archive.org - 1892.
* {{Révai nagy lexikona|16|285-286}} - [http://mek.oszk.hu/06700/06758/pdf/revai16_2.pdf XVI. kötet 2. rész - mek.oszk.hu]
{{csonk-tört}}
[[Kategória:Szerb diplomaták]]
[[Kategória:Szerbia miniszterelnökei]]
| |||