Wikipédia

„Risztics János” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Élete: kieg+ref
kieg+ref-ek, forrás
19. sor:
 
== Élete ==
Risztics János [[1895]]. január 11-én született Budapesten. Édesapja, Risztics Miklós, amikor [[Louis Blériot]] 1910-ben Budapestre érkezett, jegyszedő volt a rákosi repülőtéren, így minden nap kijárhatott megnézni.<ref name=NU1927>Nemzeti Ujság 9. évfolyam 177. szám - 1927. augusztus 6. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/NemzetiUjsag_1927_08/?query=%22Risztics%20J%C3%A1nos%22&pg=69 /adtplus.arcanum.hu])</ref> Apja, miután elvégezte a belvárosi reáliskola négy osztályát előbb lakatossá akarta neveltetni, végül villanyszerelő lett. De nem nyugodott addig, amíg nem repülhetett.
 
Már egészen fiatalon lelkesedett a repülésért, 12–13 évesen a rákosmezei hangároknál{{jegyzet|megj=A '''Rákosmező - aviatikai telep''' vagy '''''"Hangárváros"''''' [[Kőbánya|Kőbányán]] a katonai lovassági gyakorló tér területén az 1910-es nemzetközi repülőversenyre kialakított hangárokból és felszállópályából álló tér volt, ami az aviatikusok állandó gyakorlóhelyéül szolgált a Fehér út és a Terebesi út találkozásánál.<ref>[http://www.kobanya.hu/docs/kobanya/hu/news/172082.pdf Bp. X. kerület a Gyakorló utcai lakótelep komplex regenerációja] (194. old.), kobanya.hu, 2010.</ref> Az 1920-as évekig üzemelt, fénykorában 16 hangár állt ott és alakult egy pilótaiskola is.<ref>[https://mult-kor.hu/cikk.php?id=12179&pIdx=2 Ferihegy régóta a régió első számú reptere lehetne / Rákosmező], mult-kor.hu - 2006. február 3.</ref>|group=m}} [[Kvasz András]] és [[Lányi Antal]] pilóta-konstruktőröknek segédkezett. Első gépét, amivel levegőbe emelkedett maga szerelte össze. Ezt követően szerencsét próbált Németországban, Franciaországban, Olaszországban, de nem járt sikerrel. Ekkor, az [[első világháború]] kitörése háború kitörése előtt négy hónappal jelentkezett szolgálattételre a katonaságnál. Ígéretet kapott ugyan, hogy repülhet, de a gyalogsághoz osztották be.
 
Az [[első világháború]] kitörése háború kitörése előtt négy hónappal jelentkezett szolgálattételre a katonaságnál. A mozgósítás után Bécsbe rendelték a 44-es műszaki csapathoz, majd bevonult csapattestéhez és kiment a frontra. Több harctéren küzdött — mint közlegény — míg végre az olasz hadszíntérre vezényelték. Közben elvé­gezte a pólai pilótaiskolát és mint repülő sok bravúros hőstettet vitt véghez. Vakmerő bátorságát, ügyes felderítéseit a hadvezetőség tizenhárom kitüntetéssel honorálta.<ref name=NU1927/> 1914. november 23-án a [[Kárpátok|Kárpátokban]] megsebesült és felgyógyulása után átkérette magát a léghajós részlegbe. [[Fischamend|Fischamendben]] a javítóműhelyben dolgozott, majd jelentkezett pilótatanfolyamra, amit 1915. december 2-ára végzett el. Négy nappal később előléptették szakaszvezetővé. 1916 márciusában az orosz frontra helyezett [[Flik 22|22. repülőszázadhoz]] került, ahol Losonczy Béla százados volt a parancsnoka. Itt felderítő, bombázó és tüzérségi tűzvezető repüléseket teljesített. Májusban az osztrák mellé megszerezte a magyar pilótaigazolványt, júniusban pedig a tábori pilóta képesítést. 1917. február 10-én őrmesterré léptették elő. Április 10-én átkerült az akkor létrehozott [[Flik 42J|42. vadászrepülő-századhoz]], amelynek az olasz fronton, [[Sežana|Sesanában]] volt a bázisa. Kiképzése és szolgálata során igen erős barátságot alakított ki [[Hefty Frigyes]]sel és [[Udvardy Nándor]] törzsőrmesterrel. Később hármukat együtt csupán az „''Arany Trimuvirátus''”, vagy „''Az Arany Trió''” néven emlegették. Risztics [[Albatros D.III]] típusú gépének mindkét oldalára a 8. számot festette.
 
Risztics június 30-án érte el első légi győzelmét, amikor délelőtt 10 körül [[Podgora]] közelében lelőtte az általa kísért felderítő gépet támadó olasz [[Nieuport]] repülőt. Július 10-én délután Udvardy társaságában Monte Sabotinónál még egy Nieuportot győzött le, augusztus 9-én pedig a [[Kolovrat]] hegygerinc fölött lelőtte a harmadikat is. Két nappal később diadalmaskodott egy olasz kétüléses [[Société Pour L'Aviation et ses Dérivés|SPAD]] ellen. Ötödik légi győzelmének pontos ideje nem ismert, ám e dátum 1917 augusztusa és 1918 áprilisa közé esik. A felderítő gép lelövésének amellyel győzelmét szerezte azért volt nagy jelentősége, mert ezzel elérte az ászpilóta minősítést (amit az 5, vagy annál több légi győzelmet szerzett pilóták kapnak). 1918. április 18-án ismét lelőtt egy ellenséges felderítőt, megszerezve 6., május 4-én pedig 7. légi győzelmét (utóbbit egy angol gyártmányú Sopwith ellen). Május közepén a hátországba vezényelték, ahol előbb a pótkeret állományába helyezték, majd a [[Magyar Általános Gépgyár]] berepülőpilótája volt.
31. sor:
A [[Magyar Aero Szövetség]] 1916 májusában állította ki pilóta-igazolványát, 1917. december 14-én a rendes, majd 1918. december 28-án az Aviatikái bizottság tagjai közé választották. Az 1918-ban megalakuló Magyar Pilóták Szövetségének is alapítótagja volt.<ref>Az Aero 4. évfolyam 7-8. szám - 1916. június 1. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_Aero_1916/?query=%22Risztics%20J%C3%A1nos%22&pg=81 adtplus.arcanum.hu])</ref><ref>Az Aero 6. évfolyam 1., 23-24. szám - 1918. január 1., 1918. december 10. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_Aero_1918/?query=%22Risztics%20J%C3%A1nos%22&pg=25 adtplus.arcanum.hu])</ref><ref>Az Aero 7. évfolyam 2. szám - 1919. január 25. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_Aero_1919/?pg=33 adtplus.arcanum.hu])</ref>
 
Az [[őszirózsás forradalom]] után a független Magyarország légierejében szolgált, előbb a 2. repülőosztályban, majd a [[Tanácsköztársaság]] idején a Vörös Légjárócsapat 8. repülőszázadánál (ez volt akkor a [[Magyar Légierő]] egyetlen, tisztán vadászgépekból álló százada). A polgári köntösbe bújtatott katonai repülés sikeres működésének bizonyítékaként 1920. november 7-én rendezték meg Rákosmezőn az első nagyszabású repülőnapot a nagy háborút követően. Ezen nagy sikere volt a ''sasviadal''nak nevezett légiharc bemutatónak, amit [[Fejes István (pilóta)|Fejes István]] és Risztics János végzett tökéletesen.<ref>Tóth Bálint: [https://kozlekedesimuzeum.hu/download/V48axxhX3YHdX0aZJIkHQvFDmmQZd5pN Repülőnapok szerepe Magyarországon] A repülés kezdetétől a második világháborúig (''„Egy kis ízelítő »a jövő« nagy háborújából”'', 124-125. o.), Közlekedés- és Technikatörténeti Szemle (105-135. old.), kozlekedesimuzeum.hu - 2018. {{ISSN|2630-8029}}</ref> Szintén ebben az évben pilótaként részt vett és szerepelt [[Garas Márton]] ''Little fox'' című filmjének a [[mátyásföldi repülőtér]]en forgatott jeleneteiben.<ref>''Bojda Juci, Cartoriszky Mária, Rátkai, Dénes és egy néger, repülőgépen Pest felett'' (12-14. old.), [https://epa.oszk.hu/02300/02343/00325/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1920_41.pdf Színházi Élet IX. évfolyam 41. szám], epa.oszk.hu - 1920. október 10-16.</ref> A Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság (Maefort) 1920-ban repülőgépjáratok rendszeresítésével kísérletezett. Az első postajáratot május 12-én indították [[Albertfalva|Albertfalváról]] [[Szeged]]re, amit Barkász Emil megfigyelővel ő repült (a sikeres nyitójáratot követően kísérleti jelleggel rendszeres légiposta-járatok indultak a két város között).<ref>Harangozó Tamás: [http://iho.hu/hir/az-elso-magyar-legiforgalmi-tarsasag-111218 Az első magyar légiforgalmi társaság], iho.hu (Magyar Repüléstörténeti Társaság, Winkler László archívum alapján) - 2011. december 19.</ref>▼
A háború után egy ideig [[Horvátország]]ban<ref name=NU1927/> volt autógarázsa, ahol autóügynökösködéssel foglalkozott, majd újból Budapestre került. ▼
 
▲Az „[[A háborúrepülés utántörténete#A magyar repülésügy fejlődése az I. világháború végéig|antant-tilalom]]” miatt egy ideig nem repülhetett. Ez alatt [[Horvátország]]ban<ref name=NU1927/> volt autógarázsa, ahol autóügynökösködéssel foglalkozott, majd újból Budapestre került.
▲Az [[őszirózsás forradalom]] után a független Magyarország légierejében szolgált, előbb a 2. repülőosztályban, majd a [[Tanácsköztársaság]] idején a Vörös Légjárócsapat 8. repülőszázadánál (ez volt akkor a [[Magyar Légierő]] egyetlen, tisztán vadászgépekból álló százada). A polgári köntösbe bújtatott katonai repülés sikeres működésének bizonyítékaként 1920. november 7-én rendezték meg Rákosmezőn az első nagyszabású repülőnapot a nagy háborút követően. Ezen nagy sikere volt a ''sasviadal''nak nevezett légiharc bemutatónak, amit [[Fejes István (pilóta)|Fejes István]] és Risztics János végzett tökéletesen.<ref>Tóth Bálint: [https://kozlekedesimuzeum.hu/download/V48axxhX3YHdX0aZJIkHQvFDmmQZd5pN Repülőnapok szerepe Magyarországon] A repülés kezdetétől a második világháborúig (''„Egy kis ízelítő »a jövő« nagy háborújából”'', 124-125. o.), Közlekedés- és Technikatörténeti Szemle (105-135. old.), kozlekedesimuzeum.hu - 2018. {{ISSN|2630-8029}}</ref> Szintén ebben az évben pilótaként részt vett és szerepelt [[Garas Márton]] ''Little fox'' című filmjének a [[mátyásföldi repülőtér]]en forgatott jeleneteiben.<ref>''Bojda Juci, Cartoriszky Mária, Rátkai, Dénes és egy néger, repülőgépen Pest felett'' (12-14. old.), [https://epa.oszk.hu/02300/02343/00325/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1920_41.pdf Színházi Élet IX. évfolyam 41. szám], epa.oszk.hu - 1920. október 10-16.</ref>
 
A Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság (Maefort) 1920-ban repülőgépjáratok rendszeresítésével kísérletezett. Az első postajáratot május 12-én indították [[Albertfalva|Albertfalváról]] [[Szeged]]re, amit Barkász Emil megfigyelővel ő repült (a sikeres nyitójáratot követően kísérleti jelleggel rendszeres légiposta-járatok indultak a két város között).<ref>Harangozó Tamás: [http://iho.hu/hir/az-elso-magyar-legiforgalmi-tarsasag-111218 Az első magyar légiforgalmi társaság], iho.hu (Magyar Repüléstörténeti Társaság, Winkler László archívum alapján) - 2011. december 19.</ref> 1922-től pedig a [[Magyar Légiforgalmi Rt.]] (MALÉRT) pilótájaként dolgozott. Ekkor már feleségével [[Mátyásföld]]ön élt. Főleg Bécs és Budapest között teljesített szolgálatot. A magyarok közül elsőnek repült polgári gépen a bécsi Aspern repülőtérre, illetve Angliába, és onnan vissza is.<ref>''Konkurrencia a levegőben'', Világ 14. évfolyam 118. szám - 1923. május 27. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Vilag_1923_05/?pg=229 adtplus.arcanum.hu])</ref><ref>''Légi kirándulások'', Autó 2. évfolyam, 13. szám - 1923. július 1.(online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_Auto_1923/?pg=320 adtplus.arcanum.hu])</ref><ref name=EK1927>''Hogyan jutott ki Desszauba Risztics'', Esti Kurir 5. évfolyam 181. szám 1927. augusztus 11. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/EstiKurir_1927_08/?pg=101 adtplus.arcanum.hu])</ref> De voltak kilengései. 1924-ben például a svábhegyi autóverseny idején tíz méter magasságban röpködött a versenyzők felett. A Társaság szigorúan megdorgálta. Ö azonban mozifelvételeket csinált akkor, ami jó üzlet volt akkoriban.
 
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 102-06198, Dessau, Weltrekord im Dauerfliegen.jpg|bélyegkép|Risztics János (balra), [[Hugo Junkers]] (középen) és Wilhelm Zimmermann a 65 órás repülésrekord bejelentésén]]
1925 második felében családjával – feleségével és két<ref>Tolnai Világlapja 27. évfolyam 34. szám - 1927. augusztus 17. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TolnaiVilaglapja_1927_03/?query=%22Risztics%20J%C3%A1nos%22&pg=418 adtplus.arcanum.hu])</ref> gyermekével – együtt Németországba, [[Dessau]]ba költözött,<ref name=EK1927/> ahol előbb a [[Junkers]] gyár hangárfelügyelője,<ref name=NU1927/> majd berepülőpilótája volt. 1927. július 3-5. között Wilhelm Zimmermann-nal együtt 65 órán és 25 percen keresztül tartózkodtak a levegőben leszállás nélkül egy [[Junkers W-33]] típusú gépben, amellyel akkor világrekordot állítottak fel. Augusztus 3-5 között ugyanazzal a géppel Cornelius Edzard kíséretében 4660 km-t repült egyhuzamban (szintén rekord volt). 1928-ban Edzarddal és amerikai Hubert Renfro Knickerbockerrel közösen egy ''Europa'' névre keresztelt W-33-ban megkísérelte keletnyugat irányban átrepülni az Atlanti-óceánt, de motorhiba miatt kénytelenek voltak megszakítani útjukat. Ezután megkapta a kapitányi rangot. Az 1930-as években a Junkers művek Kínába – ahol „A becsület gyümölcse“ nevet adták neki – és Japánba is kiküldte.<ref>Magyarország 38. évfolyam 6. szám - 1931. január 9. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Magyarorszag_1931_01/?query=%22Risztics%20J%C3%A1nos%22&pg=74 adtplus.arcanum.hu])</ref> 1932-ben a drezdai repülőtéren lezuhant gépével, ami ugyan teljesen összetört, de Risztics pár karcolás árán megmenekült.<ref>Tolnai Világlapja 32. évfolyam 39. szám - 1932. szeptember 21. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TolnaiVilaglapja_1932_03/?query=Risztics&pg=515 adtplus.arcanum.hu])</ref>
 
1929-ben és 1930-ban részt vett a Francia Aero Club által szervezett európai repülőversenyben: első alkalommal megsérült [[Junkers A50]] gépének futóműve és a 8. helyről diszkvalifikálták, másodszorra pedig a 15. helyet szerezte meg.
44. sor:
Amikor 1943-ban a Pestszentlőrinci Ipartelepen (PIRT) elkészült az első két magyar gyártmányú [[Ju 52]] szállítógép, a cég Riszticset küldte, hogy berepülje őket.
 
További sorsa ismeretlen, feltehetően emigrált. 1973. május 7-én halt meg az [[NSZK]]-beli [[Duisburg|Duisburgban]].
 
== Emlékezete ==
51. sor:
==Kitüntetései==
*[[Vitézségi Érem (Ausztria–Magyarország)|Arany Vitézségi Érem]] (kétszer: 1917 augusztusában, 1918-ban)<ref name=NH2019>[[Bartók Béla (történész)|Bartók Béla]]: [https://nagyhaboru.blog.hu/2019/07/25/magyar_aszok_a_piavenal#more14973390 Magyar ászok a Piavénál], a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány blogja, nagyhaboru.blog.hu - 2019. július 25.</ref><ref name=MSz1938>''19. Risztics János tiszthelyettes'', Bocsor Elemér: A Háry-század; Magyar Szárnyak 1. évfolyam 5. szám - 1938. november 1. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarSzarnyak_1938/?query=%22Risztics%20J%C3%A1nos%22&pg=252 adtplus.arcanum.hu])</ref>
*[[Vitézségi Érem (Ausztria–Magyarország)|Ezüst Vitézségi érem]] I. osztály (kétszer: felderítőfelderítőként pilótaként1916 előtt, 1917-ben)<ref name=MSz1938/>
*Ezüst Vitézségi Érem II. osztály (kétszer)
*[[Károly-csapatkereszt|Károly Csapatkereszt]]
91. sor:
*{{cite book |editor= Gondos László |title= Repülőászok 1914-1918|year=2015 |publisher=Zrínyi Kiadó |location= Budapest |isbn=978 963 327 634 1 |pages= 79-80}}
*Marian Krzyżan: "Międzynarodowe turnieje lotnicze 1929-1934", Warsaw 1988, {{ISBN|83-206-0637-3}}, 23, 27, 59. o.
*Gaál Gábor: ''Válogatott írások II.'' (''Risztics, a heroikus jassz'', 69-72. old.), Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, - 1965.
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/PragaiMagyarHirlap_1927_08/?pg=105&layout=s Egyórás beszélgetés Risztics Jánossal, a levegő magyar hősével], Prágai Magyar Hirlap 6. évfolyam 184. (1518.) szám, library.hungaricana.hu - 1927. augusztus 13.
 
== További információk ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Risztics_János”