Hrnjevac területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a [[kőkorszak]]ban is lakott volt. Határában a Krndija-hegység déli lejtőin fekvő ''„Brdo”'' és ''„Košarine”'' lelőhelyeken az i. e. 5300 és 4300 közötti [[Sopot-Bicske kultúra]], az i. e. 4350 - 3950 közötti [[Balaton-Lasinja-kultúra]] és az i. e. 3960 és 3500 között virágzott [[Retz-Gajary kultúra]] településének nyomait, főként cseréptöredékeket találtak. A Brdo lelőhelyen a hely későbbi népességére utaló [[bronzkor|bronz]] és [[vaskor]]i leletek is előkerültek.
Hrnjevac település már a középkorban is létezett. [[1455]]-ben ''„Hernewchewcz”'', majd [[1464]]-ben ''„Hernyechewcz”'' néven köznemesi birtokként tűnik fel.<ref>Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.</ref><ref>Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.</ref> A közeli településekkel együtt [[1537]] körül került török fennhatóság alá. [[1687]]-ben szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően a török uralom alatt maradt Boszniából pravoszláv szerbek települtek be. [[1698]]-ban ''„Hernye”'' néven 3 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.<ref>[https://issuu.com/mesicbooks/docs/ive_ma__uran_-_popis_naselja_i_stan/5 Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása] </ref>
[[1702]]-ben 8, [[1740]]-ben 14 ház állt a településen.<ref>Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.</ref> [[Magyarország első katonai felmérése|Az első katonai felmérés térképén]] ''„Dorf Hernyevacz”''néven látható. Lipszky János [[1808]]-ban Budán kiadott repertóriumában ''„Hernyevacz”'' néven szerepel.<ref name="Lipszky"> [https://archive.org/details/agv6489.0001.001.umich.edu Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 238. o.]</ref> Nagy Lajos [[1829]]-ben kiadott művében ''„Ernyevácz”'' néven 16 házzal és 109 ortodox vallású lakossal találjuk.<ref>[https://archive.org/details/bub_gb_MrgAAAAAcAAJ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 25. o. Buda, 1829.]</ref> A [[19. század]] végén és a [[20. század]] elején cseh, német és magyar családok érkeztek ide.
A településnek 1857-ben 69, 1910-ben 235 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 34%-a cseh, 21%-a szerb, 18%-a német, 17%-a horvát, 9%-a magyar anyanyelvű volt. [[Pozsega vármegye]] Pozsegai járásának része volt. Az [[első világháború]] után [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) [[Jugoszlávia]] része lett. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 174 lakosa volt.
