„Iszlám építészet” változatai közötti eltérés

Valószínű, hogy az eredeti építtetői elképzelés a [[Kairói nagymecset]]ből származik, egyúttal a megvalósítás nagyon hasonlít a [[jeruzsálem]]i [[Al-Aksza-mecset|al-Aksza]] mecset szerkezetéhez is. A századok folyamán ez az első templom meglehetősen szűknek bizonyult a hívek befogadásához, ezért [[II. Abd ar-Rahmán]] (822–852) bővítette úgy, hogy a falakat áttörve és a pilléreket meghagyva megtartotta a boltíves szerkezetet, majd az udvart alakította át, a főbejárat mellé minaret került. Később, 962-ben al-Hakan lebontotta a déli falat és újabb tizenkét boltívnyi területtel bővítette a belteret. A tizedik század során, 957-ben a cordobai mecsethez Al-Manszúr az imatérhez épített nyolc hajót és szélességben kibővítette az udvart kelet felé is. Itt mutatkozik meg az iszlám építészet rugalmassága, hiszen a csarnok mennyezeti kialakítása alkalmassá tette az épületet a folyamatos bővítésekhez. Nyilvánvaló, hogy a fő szempont a befogadó terem nagysága volt, praktikus okok miatt tért tehát vissza az iszlám a kezdeti, csarnokszerű építési stílushoz. A Córdobai Emirátus felbomlása után az iszlám elsősorban az [[Észak-Afrika]]i térségben fejtette ki kulturális és politikai hatását.<ref>{{CitWeb|aut=Rabah Saoud|aut2=|tit=The Mosque of Cordoba|url=http://www.muslimheritage.com/article/mosque-cordoba|red=Muslim Heritage|loc=Foundation for Science Technology and Civilisation|ann=|accd=2018-1-12}}</ref>

 

 

===Fátimidák===