„Kancellár (tisztség)” változatai közötti eltérés

Egyes államokban [[hatáskör]]e idővel az [[igazságszolgáltatás]]ra, valamint a külügyekre is kiterjedt. Emellett azonban egyetemek, lovagrendek és más testületek is bírtak kancellárral. A régi német-római császárságban Németországot illetően a [[mainz]]i érsek, Itália részére a [[köln]]i érsek, Gallia részére (per Galliam et regnum Arelatense) a trieri érsek volt a főkancellár. De később jelentőséggel csak a mainzi érsek tisztsége bírt, amennyiben a választásoknál a [[birodalmi gyűlésekengyűlés]]eken stb. egészen a birodalom megdőltéig, mint kancellár szerepelt.

Az 1867-es [[Északnémet SzövetségnekSzövetség]]nek első tisztviselője a [[Szövetségi kancellárNémetország (Németország)kancellárja|szövetségi kancellár]] volt, akinek helyébe a német[[Német birodalomBirodalom]] visszaállításakor a ''birodalmi kancellár'' lépett.

Angliában a [[lordkancellár]], ''Lord High Chancellor'', az igazságügyminiszter, a Lordok Házának és a legfőbb bíróságnak elnöke; a lancasteri hercegségi kancellár tárca nélküli miniszter, a ''[[Kincstári kancellár|Chancellor of the Exchequer]]'', pénzügyminiszter.

A kancellári hivatal az 1848. III. törvénycikkel megszűnt, de az [[októberi diploma]] alapján [[1861]]-ben visszaállították és egész 1867-ig működött. Erdélynek szintén volt [[Erdélyi Udvari Kancellária|saját kancelláriája]], hasonló szervezettel és hatáskörrel, amely ugyancsak 1848-ban, illetve 1867-ben oszlott fel. [[Horvátország]] és [[Szlavónia]] hajdan a királyi udvari kancellária alatt állottak, de 1860-ban külön kancelláriát szerveztek részükre, mely az 1868. XXX. törvénycikkel szűnt meg.