„Németország kancellárja” változatai közötti eltérés

A kancellári hivatalnak hosszú története van, amely egészen a [[Német-római Birodalom]] idejéig, sőt a [[Karoling-ház|Karolingok]]ig visszavezethető. A [[Karoling birodalom]]ban a császári palota kápolnájában szolgáló klerikusok vezetőjét kancellárnak nevezték. A kápolna kollégiuma volt a kancellária, amely kiadta a hiteles császári okleveleket és [[capitularium]]okat. [[Lajos keleti frank király|Német Lajos]] keleti frank király idejétől a [[Mainzi választófejedelemség|mainzi]] [[érsek]] volt az ''[[ex officio]]'' német főkancellár. Ezt a hivatalt az érsekek egészen a [[Német-római Birodalom]] végéig, 1806-ig viselte. (Miközben a középkori itáliai királyság kancellárja a kölni érsek volt, [[Burgundiai Királyság|Burgundiáé]] pedig a trieri érsek. Ez a három érsek egyben választófejedelem is volt, annak a testületnek a tagjai, akik megválasztották "„[[a rómaiak királya|a rómaiak királyát]]"”. A német kancellárnak már a középkortól volt politikai hatalma, mint például [[Willigis]]nek, aki 975 és 1011 között volt főkancellár, és 991 és 994 között a gyermek [[III. Ottó német-római császár|III. Ottó császár]] régense, vagy [[Rainald von Dassel]] [[I. Frigyes német-római császár|Barbarossa Frigyes császár]] idején.

[[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd császár]] 1559-ben a [[bécs]]i [[Hofburg]]ban létrehozta a [[birodalmi kancellária|császári kancelláriát]] ''(Reichshofkanzlei)'', amelynek a feje az alkancellár volt, aki névlegesen a mainzi érsek (azaz a kancellár) alárendeltje volt. Az 1620-ban vívott [[fehérhegyi csata]] után [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd császár]] létrehozta az [[osztrák udvari kancellária|ausztriai udvari kancellári hivatalt]], amely a [[Habsburg Birodalom]] bel- és külügyeiért is felelős volt. 1753-tól [[Wenzel Anton Eusebius von Kaunitz]] herceg viselte az osztrák államkancellári címet. A birodalmi kancellária elvesztette fontosságát, és [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] és [[II. József magyar király|II. József]] uralkodása idejétől már csak papíron létezett. A [[Német-római birodalom]] feloszlatása után [[Klemens Wenzel Lothar von Metternich|Klemens von Metternich]] herceg volt az osztrák birodalom államkancellárja (1821 és 1848 között), [[Porosz Királyság|Poroszország]] kancellárja pedig [[Karl August von Hardenberg]] volt (1810 és 1822 között).

A modern kancellári cím az [[Északnémet Szövetség]]gel egyszerre jött létre 1867-ben, amelynek első kancellárja [[Otto von Bismarck]] lett. Ez az államalakulat csak alig több, mint három évig létezett. Amikor Németország 1871. január 1-én egyesült, és létrejött a [[Német Birodalom|Német Császárság]], a kancellári cím hivatalos neve ''Reichskanzler'' lett, azaz a birodalom kancellárja. (A magyar nyelvben Bismarckot egyszerűen kancellárnak szokták nevezni.) Az [[A Németországi Szövetségi Köztársaság alkotmánya|1949-es német alkotmány]] óta a hivatalos titulus ''Bundeskanzler'' (szövetségi kancellár).