Wikipédia

„II. Henrik angol király” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
formázás, kékít, egyebek
11. sor:
| uralkodás_vége = [[1189]]. [[július 6.]]
| koronázás dátuma = [[1154]]. [[december 19.]]
| teljes_név = Henri d'Anjoud’Anjou
| előd = [[István angol király]]
| utód = [[I. Richárd angol király]]
| házastárs = [[Aquitániai Eleonóra angol királyné|Aquitániai Eleonóra]]
| gyermekei = Vilmos, [[Henrik angol királyi herceg|Henrik]], MatildaMatild, [[I. Richárd angol király|Richárd]], Geoffrey, [[Plantagenêt Eleonóra aragóniai királyné|Eleonóra]], Johanna, [[János angol király|János]]
| uralkodóház = [[Plantagenêt-ház]]
| édesapa = [[V. Gottfried, Anjou grófja]]
| édesanya = [[MatildaAngliai Matild német-római császárné|MatildaAngliai császárnéMatild]]
| születési dátum = [[1133]]. [[március 5.]]
| születési hely = [[Le Mans]], [[Anjou (történelmi régió)|Anjou]]
| halálozási dátum = [[1189]]. [[július 6.]] {{életkor-holt|1133|3|5|1189|6|6}}
| halálozási hely = [[Chinon]]
| nyughelye = [[Fontevraud-l’Abbaye|Fontevraud apátság]]
| temetés dátuma =
| címerméret = 90px
|}}
 
'''II. Henrik''' (Le Mans, [[1133]]. [[március 5.]] – [[Chinon]], [[1189]]. [[július 6.]])<ref>William of Malmesbury, III, 274, p. 254, and Luard, H. R. (ed.) (1874) ''Matthæi Parisiensis, Monachi Sancti Albani, Chronica Majora'' (London) (MP), Vol. II, 1189, p. 344.</ref><ref>{{cite web|url=http://www.bbc.co.uk/history/historic_figures/henry_ii_king.shtml|title=Henry II (1133 - 1189)|publisher=http://www.bbc.co.uk}}</ref> [[A Brit-szigetek uralkodóinak listája|angol király]] (1154–1189 között), apja örököseként [[Anjou (történelmi régió)|Anjou]] és [[Maine-et-Loire|Maine]] grófja, anyja révén [[Normandia]] hercege, házassága révén [[Aquitania]] és [[Gascogne]] hercege, 1171-től [[Írország]] ura.<ref>Ténylegesen kisebbik fiát [[János angol király|Jánost]] tette meg [[Írország történelme|Írország urának]]</ref> Uralkodása soránalatt kiterjesztette az angol királyok fennhatóságát [[Wales]], [[Skócia]] és [[Franciaország]] nagy részére. A második [[Anjou-ház]]<ref>A Gatinais grófok háza. 1068-tól [[Anjou]] [[gróf]]jaigrófjai</ref> vagy más néven a [[Plantagenêt-ház]] első uralkodója.
 
== Élete ==
=== Szülei és gyermekkora ===
[[Fájl:Arms of Geoffrey of Anjou.svg|left|thumb|100px|Geoffrey ''Plantagenet'' és leszármazottainak címere]]
Anyja [[MatildaAngliai Matild német-római császárné|MatildaMatild]],<ref>[[V. Henrik német-római császár|V. Henrik]] [[Nyugati császárok listája|német-római császár]] özvegye</ref> ''az Angolokangolok úrnője'',<ref>The Lady of the English</ref> [[I. Henrik angol király]] (1100–1135) lánya és örököse. Apja – Matild második férje, – [[V. Gottfried, Anjou grófja|V. Gottfried]], [[Anjou (történelmi régió)|Anjou]] és Maine grófja, [[FulkoFulkó jeruzsálemi király|I. Fulkó]] [[Jeruzsálem királyainak listája|Jeruzsálem királya]]<ref>ur: [[1131]]-[[1143]], [[Fulko jeruzsálemi király|V. Fulkó]] néven [[Anjou]] [[gróf]]jagrófja, második felesége [[Melisenda jeruzsálemi királynő|I. Melisend]] [[Jeruzsálem királyainak listája|Jeruzsálem királya]]</ref> és első felesége, Eremburga Mainemaine-i grófnőjegrófnő fia.<ref>William ofTüroszi TyreVilmos: ''Historia Rerum in partibus transmarinis gestarum ("L'estoire de Eracles Empereur et la conqueste de la terre d'Outremer")'' XIV.I, p. 607.</ref> A Plantagenêt név is apjától ered,<ref>e.g. The Complete Peerage, vol. 11 ed. G.H. White (London, 1949), Appendix G, pp. 140-41, note(e)</ref> aki állítólag a [[seprűzanót]] ''(Cytisus scoparius)'' egy ágát viselte fejfedőjén, amelyet latinul „''planta genista''”-nak neveztek, de később ez ''„Plante Genest”'' vagy ''„Plantegenest”''-re módosult, ennek modern írásmódja a Plantagenêt.<ref>A család másik ága, akik nem viselték a [[Plantagenêt-ház|Plantagenêet]] előnevet, a [[Jeruzsálem királyainak listája|Jeruzsálemi Királyságban]] uralkodtakuralkodott [[1131]]-–[[1205]] között.</ref>
 
[[1133]]. március 5-én született az Anjou grófság székhelyén, Le Mans városában.<ref>Chronicæ sancti Albini Andegavensis, Chroniques des Eglises d'Anjou, p. 33.</ref> Gyermekkorát apja udvarában töltötte, majd 9 évesen Róbert, Glouchester bárója Angliába vitte és ezután [[Bristol]]ban nevelkedett.
 
=== Házassága és gyermekei ===
40 ⟶ 41 sor:
[[1152]]. május 18-án, 19 évesen vette feleségül [[Aquitániai Eleonóra angol királyné|Aquitániai Eleonórát]], a „házasulandókat megillető pompa és ceremónia mellőzésével”,<ref name="Harvey p.49">Harvey, ''The Plantagenets'', p.49</ref> ugyanis Eleonóra első házasságát hat héttel korábban bontották fel. Előző férje [[VII. Lajos francia király]] volt, akinek csak két lánygyermeket szült. Henrik és Eleonóra 21 éves kapcsolata alatt nyolc gyermek született, a házasságnak végül Henrik szeretői, illetve Eleonóra lázadása vetett véget, aki 1173-ban arra biztatta fiait, hogy keljenek fel apjuk ellen.<ref>Harvey, The Plantagenets, p.51</ref>
 
Henrik és Eleonóra gyermekei Vilmos, Henrik, MatildaMatild, Richárd, Geoffrey, Leonóra, Johanna és János. Vilmos, apja örököse gyermekkorában meghalt és ezért az ifjabb Henriket koronázták társuralkodóvá nagykorúságának elérése után. Henrik felosztotta birtokait gyermekei között: az ifjabbik Henrik örökölte volna az angol trónt, Richárd anyja birtokait ([[Aquitania]] és [[Gascogne]]), Geoffrey az elfoglalt [[Bretagne]]-t, János pedig [[Írország]]ot.
 
Henriknek felesége mellett legalább 6 szeretője volt, köztük leghíresebb Rosamund Clifford volt, akit Henrik nem is próbált rejtegetni és nyíltan udvarába fogadta. Részben ez okozta, hogy Eleonóra elköltözött férje udvarából és később fiait ellene hangolta. Henrik törvénytelen gyermekeinek nem volt joga apjuk birtokait örökölni, de királyi leszármazásuk mégis gondot jelenthetett Henrik törvényes utódainak.<ref name="Turner & Heiser">Turner & Heiser, ''The Reign of Richard Lionheart''</ref> Az egyik, William de Longespee, hű maradt a királyhoz és elégedett volt birtokaival, Geoffrey azonban ambiciózus volt és Richárd öröklését veszélyeztette.<ref name="Turner & Heiser"/> [[Geoffrey yorki érsek|Geoffrey]] volt az egyetlen, aki Henrik mellett volt annak halálos ágyán, miután minden törvényes fia elhagyta.<ref name = "esrhik">Harvey, ''The Plantagenets''</ref> Apja halála után Richárd kinevezte York érsekének és arra kényszerítette, hogy pappá szenteljék és ezzel letörte világi ambícióit. Egy másik fiút, Morgant Durham püspökévé neveztek ki, de [[III. Ince pápa]] ellenállása miatt sosem szentelték fel.<ref name=BHODurham>[http://british-history.ac.uk/report.aspx?compid=33859 British History Online Bishops of Durham] {{Wayback|url=http://british-history.ac.uk/report.aspx?compid=33859# |date=20110719101948 }}.</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Henrik_angol_király”